Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A selejtező (negatív) eugenika
A SELEJTEZŐ (NEGATIV) EUGENIKA 25 sterilizálhassanak.1 Bár az Egyház is tudja, hogy a fajok közti házasság — nem ugyan biológiai, hanem szellemi és kulturális különbségek miatt — veszélyeket rejt magában, ily értelmű tiltó akadályt mégsem állít fel, mert elvileg minden emberfajt egyenlőnek, egyenlő jogokkal és kötelességekkel bírónak ismer el és ezzel megint megvédi az emberi jogokat a fajfanatikusok túlzásai ellen. Már pedig amilyen jogos és helyes a faj megbecsülése, époly veszedelmes és jogtalan annak bálványozása. B) Az Egyháznak enyhe és megértő eljárása mellett szól az a tény is, hogy a kedvezőtlen átöröklés biztosságát nem lehet megállapítani. Amint közismertek a nagy emberek értéktelen gyermekei, épúgy fordítva is akadunk kiváló emberekre beteges családokban és beteges testben. «Az átörökítésnek vannak bizonyos százalékos valószínűségei, de azok nem bizonyosságok.»2 A betegségek recesszív módon öröklődnek, azaz van a generációknak olyan láncszeme, amely továbbadja az ősöknek valamely terheltségét anélkül, hogy maga is ugyanabban szenvedett volna. A sterilizációról szólva Schaffer professzor is megállapítja, mily óriási kár volna minden neuropsychopathiás constitutióval bíró egyén sterilizálása, mikor «ilyen neuropsychopathiás egyének sorában különleges tehetségek művészi, írói, sőt exakt tudományos irányban is előfordulnak, tehát vitatlanul igen értékes egyének».3 És mennyire kiérzi a komoly felelősségtudatot az ember, mikor ugyanennél a szerzőnél ezt olvassa : «Az eugenika gyengéje abban áll, hogy az orvosi indicatiók nem egyszer felette labilisak, mert azonos esetek ellentétes nézőpontokból ítélhetők meg, tehát az orvosi beavatkozás távolról sem nyugszik mindig szilárd diagnosztikai alapon ; hibája pedig, hogy a személyes szabadság körébe nyúlik bele, sokszor erőszakosan, olykor brutálisan. Az orvosi indicatio gyakori labilitása érthetővé teszi azt, hogy az eugenika törekvései nincsenek mindig jól megalapozva, miáltal az eugenika gyakorlati irányban inkább socialis utópiának tűnik fel. Mint tudományág pedig az eugenika még távol áll attól, hogy a természetnek grandiózus kártyakeverésébe mélyebb bepillantást tudna vetni, már pedig az ép és kóros tényezőknek e keveredése az, mely az egyénre nézve sorsdöntő, akár kedvező, akár kedvezőtlen értelemben».4 2. Az eugenikus sterilizáció. A terheltek házassági tilalmánál sokkalta nagyobb reményeket keltett azonban az eugenika híveinél a sterilizáció (magyarul : «művi meddővététel»), vagyis az az orvosi műtét, amelynek következtében az illető egyénnek többé utódai nem lehetnek. Ezt a műtétet az eugenika követői két okból szeretnék alkalmazni r 1 V. ö. P. Schmitz: Die moderne eugenische Bestrebungen. Tyrolia, Innsbruck, 1934. 41. 1. 2 Schaffer Károly: Az eugenika jelentősége elme- és idegorvosi szempontból. 1934. 2. 1. 3 1. m. : 9. 1. 4 Schaffer : i. m. 12. I.
