Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Artner Edgar: A Pázmány-egyetem jubileuma a liberális korban
252 ARTNER EDGAR Rapaics tanévmegnyitó beszéde is, melyben azt fejtegette a kiváló történész az egyetemi ifjúságnak, hogy nem minden a tudomány, miként az ember sem tisztán észből áll. Azután rátért annak az igazságnak bizonyítására, hogy a hit nem akadályozza a helyes előhaladást. Ennyire védekezésre szorult a katolikus igazság a katolikus alapítású egyetemen ! Az egyházellenes és liberális irányzat térhódítására jellemzésül pedig csak azt említjük, hogy ezekben az években, ha katolikus pap kánonjogi doktorátust akart szerezni, választhatott : vagy protestáns vagy zsidó előtt tehetett szigorlatot. A római jog két tanára ugyanis e vallásokhoz tartozott. Alig lehet tehát csodálkozni azon, hogy a Páz- mány-féle alapítás évfordulója nem talált valami különös visszhangra sem az egyetemi, sem társadalmi körökben. De még az egyházi méltóságok is mintha hidegebben fogadták volna ennek a jubileumnak ügyét. Így pl. jellemző, hogy bár karunk 1885 március 9-én elhatározta, hogy a prímást fogja felkérni ez alkalommal is az ünnepi szentmise bemutatására, Simor helyett Hornig tartotta azt meg, aki akkor v. püspök s kultuszminiszteri osztálytanácsos volt. Az ünnepi ülésen, 1885 máj. 13-án Bita rektor Pázmány Péter tudományos érdemeiről mondott nagyszabású beszédet. Ugyanő ez alkalommal tette ezer forintos alapítványát, melynek kamatait azután évről- évre karok szerint váltakozva felekezeti különbség nélkül valamely jó viseletű és előmenetelű hallgató kapta. A nemesszívű alapító 50 forinttal megtoldotta alapítványát, hogy annak adományozása már abban az évben a hittudományi karral megkezdhető legyen. Karunk felterjesztésére elsőízben Modrics József horvát papnövendék kapta így meg a Bita-díjat. Ezen az ünnepélyen is fényes hallgatóság jelent ugyan meg, akiknek sorából karunkhoz való régi kapcsolatuk miatt Samassa érseket és Kovács Zsigmond püspököt (1848-ban «helyettes tanító» volt, miként akkor a «tanárhelyettesek»-et nevezték, s kari jegyző) említjük, de a hivatalos körök nem vettek részt oly mértékben, mint 1880-ban történt. A hittudományi kar hallgatóinak szívéhez azonban annál közelebb volt e jubileum. A régi hallgatók sorából Fraknói Vilmos emelkedett ki ez alkalommal nemes adománya által. Ekkor festette ugyanis Temple művész az ő megbízásából azt a remek képet, mely Pázmányt abban a pillanatban ábrázolja, mikor az egyetem alapítási okmányát aláírja. Ez a festmény azóta karunk szigorlati és tanácstermének egyik ékessége. Az akkori hallgatók pedig a Magyar Egyházirodalmi Iskolában emlékeztek meg méltóképen a nagy évfordulóról. A május 15-i ünnepélyen az elnöki megnyitót Dedek Crescens Lajos mondotta, Fetser Antal pedig «A liberalismus jelszavai és a kereszténység» című előadással és zeneszámmal szerepelt a műsoron. Ezeken kívül a jubileumi években
