Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet

A HATNAPI TEREMTÉSTÖRTÉNET

231

Hehn,1 E. Schreiber,1 2 J. Oppert,3 E. König,4 C. Bezold,5 Fr. Hőmmel,6 7 P. Keil,1 J. Horovitz8 és mások.

Ami most már a bibliai teremtéselbeszélést illeti, közte és a babiloni teremtésmítoszok között Budde9 még félénken és tapogatózva keresi a rokoni kötelékeket és vonatkozásokat.

Már határozottabban állítja a függési viszonyt Jensen10 11 olyképpen, hogy a bibliai szerző átvette a babiloni teremtésmitoszt, de megfosztotta sajátos bábeli vonásaitól, kiküszöbölte belőle mindenekelőtt a sokisten- hit elemeit és az egészet az egyistenhit eszméivel töltötte meg.

Jensen inkább csak sejtésekkel dolgozott, a bizonyítási anyagot Gunkel vonultatta föl.11 Kutatásai eredményeként az a nézet érlelődött meg benne, hogy a babiloni teremtésmítosz a babiloni kultúra sok más elemével együtt már az izraeliták előtt behatolt Kánaán területére. Itt, Kánaánban ismerte meg Izrael ezeket az ősi elbeszéléseket, felszívta őket kultúrájába, de nem eredeti alakjukban, hanem vallásának intenzív erejével évszázadok befolyása alatt át- meg átgyúrta őket, mindenkor vallásának fejlődési foka szerint. Az utolsó simítást a babiloni fogság alatt, avagy utána az ú. n. papi kódex (P) szerzője végezte rajta (sabbat). Az eredeti költői anyag így Gunkel szerint mindig prózaiabbá vált ugyan, de ennek mintegy ellenértékeképpen a Jahve- vallás eszméivel telt meg.12

A természetfölöttiség tagadása a Biblia magasabbrendű eszméinek és intézményeinek kialakulásához is természetes magyarázatot keres. Kapóra jöttek a le nem tagadható rokonvonások a Biblia és a babiloni elbeszélések között. Megvan — úgymond az észelvűség — a titok nyitja : az Enuma elis az az őssejt, amelyből a többi népek teremtésmítoszai mellett a bibliai teremtéselbeszélés is kifejlődött. (Mítusz-elmélet.) Megvolt a föltevés. A racionalista szentírásmagyarázat a saját képére és hasonlatosságára eleve összeállította a fejlődési menetet, még csak bizonyítékokat kellett keresni az elmélet alátámasztására.

1 Theol. Revue. 1929. 7. skk. o.

2 Biblia e Babele. 1904.

3 Jahve? Zeitschr. f. Assyr. 1903. (XVII.) 291. skk. o.

4 Bibel und Babel. 190310. — Fr. Delitzschs Die grosse Täuschung kritisch beleuchtet. 1920. — Wie weit hat Delitzsch recht? 1921.

5 Ein assyrologischer Beitrag zur Babel—Bibel-Frage. 1904.

6 Die altorientalischen Denkmäler und das Alte Testament. Eine Erwiderung an Prof. F. Del. «Bibel und Babel». 1903.

7 Zur Babel und Bibelfrage. 1903.

8 Babel und Bibel. 1904.

9 Die biblische Urgeschichte. Qiessen, 1883. 485. o.

10 Kosmologie der Babylonier. Strassburg, 1890. 306. o.

11 Schöpfung und Chaos in Urzeit und Endzeit. Gott ngen, 1895. — Genesis.3 Göttingen, 1909. 101. skk. o.

12 Genesis.3 129. sk. o.