Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet
A HATNAPI TEREMTÉSTÖRTÉNET 227 sincs igénye, mert azok a tudomány fejletlensége miatt az ő idejükben még föl sem vetődtek.1 Kívülálló momentumok (pl. bölcseleti nézetek) legfeljebb arra viszik reá, hogy a betű mögött mélyebb, hogy úgy mondjam, szellemibb (allegorikus) értelmet keressen, amint azt Philo nyomán az alexandriai iskola tette. A nem ehhez az iskolához tartozó atyák közül eielyütt Nyssai szent Gergelyt érdemes megemlíteni. Ő Szent Ágostontól eltérően, magának a hatnapi teremtéselbeszélésnek a szövegéből, illetőleg ennek egyik görög fordításváltozatából törekszik igazolni ama bölcseleti és teológiai nézetét, hogy a világot az Isten tulajdonképpen nem hatnapi időszak, hanem egy pillanat alatt teremtette.1 2 2. A természettudományi ismeretek bővülésével a második fázisába lépett a hatnapi teremtéselbeszélés értelmezése. A csillagászati, a geológiai és a paleontológiái kutatások eredményei a 17. század óta űj és nehéz feladatok elé állították a Szentírás magyarázóit. A nehézségek, helyesebben a Szentírás és a természettudomány között mutatkozó látszólagos ellentétek kiküszöbölése céljából főleg a 19. század eleje óta gombamódra születtek különböző olyan elméletek, amelyeknek egyik része kitartott a hatnapi teremtéselbeszélés szószerint való értelmezése mellett s egyben összhangot akart teremteni a Biblia és a természettudomány megállapításai között (diluvialis, restituciós, kon- kordista, periodista elméletek). A másik része pedig v sszatért Szent Ágoston gondolatához és az egy pillanat alatt történt teremtés mellett tört lándzsát, magában a bibliai teremtéselbeszélésben pedig a teremtés művének logikai, avagy viziós megismerését, illetőleg annak dicsőítését látta. (Ideálista elméletek.)3 Sem a konkordista, sem az ideálista elméletek megnyugtató megoldást nem nyújtottak. 1 Azok az atyák (Clem. Alex., Origenes, Nyssai szt. Gergely, Szt. Ágoston), akik a hatnapi teremtéselbeszélés szószerint való értelmezésétől eltekintenek és az egy pillanat alatt való teremtés hívei rendszerint Sir. f. 18, 1-re hivatkoznak. Á Vulgátában : «Qui vivit in aeternum, creavit omnia simul». Az eredeti héber szövegben a simul helyén a jahdaw szó állhatott. Ennek a jahdaw-nak azonban inkább összefoglaló értelme van, és a magyarban a leghelyesebben az egyaránt szóval adhatjuk vissza. (V. ö. az ú magyar szent- írásfordítást !) 2 Nyssai szt. Gergely Aquilasra hivatkozva, aki a héber beresith szót év xscpaXatcp-val adta vissza, azt mondja, hogy a szt. szerző ávxi xoü siitsív őxt á9-pí(i)j (== egyszerre) rcávxa xá 8vxa 6 0-aéç éjtoívjosv, sbtsv év vs<paXa!<p, majd így folytatja : év [isv "fap xffi xsçaXaüp x6 auXXijßSrjv xá Ttávxa 'fSfsvfjaS-ac nspt- taxTjaai, 8iá 8é xfjç ápx^S SirjXoùaai x6 à/apéç (= pillanat alatt) xa xal áStáaxaxov (= összefüggően, intervallum nélkül.) (MPG. XLIV. 70. 72.) 3 A konkordista és ideálista elméletek bővebb ismertetését 1. Kmoskó- tól. [Religio. 1909. (LXV1II.) 533. 551. 568. 583. 601. 614. 633. 646. 661.) 15*
