Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A selejtező (negatív) eugenika
A SELEJTEZŐ (NEGATIV) EUGENIKA 19 jenek. Napjainkban pedig látjuk, hogy a csökkent értékűek és gyenge- elméjűek száma kétszer olyan gyorsan szaporodik, mint a lakosság száma általában. Az államra óriási terhet jelent a faj fejlődésének deficitje. Mindez mutatja, hogy komoly érdekek fűződnek állami szempontból is egy egészségesebb nemzedék születésének biztosításához. De a józan eugenikus törekvéseket nemcsak a szociológus és a pszihiáter szempontjából üdvözölhetjük, hanem vallási szempontból is. A keresztény élet eszméinek megvalósítására is sokkal alkalmasabb egy egészséges, ép és normális szervezet, mint a különféle testi-lelki nyavalyákkal küzködő organizmus. Tehát egy egészségesebb nemzedék életbehívása tagadhatatlanul mindnyájunk szimpátiájára számíthat. Innen érthető az a páratlan lelkesedés, amellyel az eugenika gondolatát világszerte felkarolták. B) Sajnos, azonban ez a jó gondolat sem kerülhette el azt a sorsot, amely a kultűrtörténelem tanúsága szerint úgyszólván minden új mozgalmat utolér. Világba indul egy jó gondolat. De hamarosan meggondolatlan és felelőtlen elemek is zászlaja alá állanak és túlzásaikkal olyan zűrzavart keltenek, hogy nehéz aztán az értéket és pelyvát különválasztani. így vagyunk ma is azzal a tömérdek jelszóval, ami az eugenikus zászló alatt keres érvényesülést. Van köztük sok érték is, de van sok porhintés és sok igen súlyos eltévelyedés is. És minthogy a kérdés annyira a levegőben van, illik, hogy mi katolikusok világosan lássuk, mi legyen a kérdésben az álláspontunk. És itt megint megvalósult az, amit a történelem folyamán oly sokszor észlelünk : az újonnan fölvetődött szellemi áramlatok közt bizonytalanul sodródik a nem katolikus emberiség, míg nekünk, katolikusoknak, biztos utat mutat a legfőbb egyházi tekintély. Első pillanatra azt hihetné valaki, mint hogyha az Egyház mereven elzárkóznék az eugenika gondolatától. Legalább is ezt a látszatot kelthetné a Sacrum Officium 1931 márc. 21-én adott és az Acta Apos- tolicae Sedis 1931.-i évfolyama 4. füzetében megjelent következő döntés : «Quid sentiendum de theoria sic dicta (.eugenica», sive «positiva» sive «negativa», deque indicatis ab ea mediis ad humanam progeniem in melius provehendam, posthabitis legibus seu naturalibus, seu divinis, seu ecclesiasticis ad matrimonium singulorumque iura spectantibus'?» A válasz volt rá : «Eam esse omnino improbandam et habendam pro falsa et damnata, ut in Encyclicis Litteris de matrimonio Christiano « Casti connubii» datis sub die jo Decembris 1Ç30». Ebből a válaszból az első pillanatban valaki azt következtethetné, hogy a katolicizmus elítéli az egész eugenikát. Pedig korántsem ! Csak annyiban ítéli el, amennyiben ellenkezésbejut XI. Pius pápa nagyjelentőségű körlevelével, a házasság tisztaságáról 1930. december 30-án kiadott «Casti connubii» kezdetű encykli- káiával. Hogy tehát az Egyház felfogását az eugenikáról hitelesen megismerhessük, meg kell vizsgálnunk, mit hirdet a «Casti connubii» azokról az eszközökről, amiket mind a negatív, mind a pozitív eugenika akar igénybevenni az emberi nem feljavítása érdekében. Az eugenikus törekvéseket két nagy csoportba osztjuk. Az első 2*
