Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
194 AISTLEITNER JÓZSEF tétben a héber alfabétumának csak mintegy 22 vagy 23 jelével. Az ugariti nyelv tehát a hangzóállag szempontjából az ősséminek nevezett nyelvstádiumnak gazdagságát közelíti meg. Az itt fellépő hangzóeltolódások sem egyeznek teljesen más ismert sémi nyelvek megfelelő elváltozásaival. Pl. az ős-sémi intradentális d Ugaritban a rendes d-re változik, ami az arám nyelvet jellemzi ; viszont a régi intradentális /-bői nem lesz arám mintára rendes /, hanem valami sziszegő hang, amely a magyar s-hanghoz közeláll, de azt nem fedi teljesen (s2). A héberben © felel meg e hangzónak ; az arabban pedig e hangzó épúgy, mint az intradentális d megtartotta régi kiejtését. — 3. Az alaktan területén a névelő hiánya választja el az ugariti nyelvet a hébertől, a műveltető ragozásnak saf'el-formája pedig elválasztja a kánaáni nyelvtől és az arámtól, de közelhozza az akkádhoz. A praeformativumos igeragozásnak az ugariti nyelvben megelőző w consecutivum nélkül is lehet aorisztikus jelentése ; ezt eddig kizárólagos akkád sajátosságnak ismerte a nyelvészet. Áttérhetünk már most a vallástörténeti szempontból fontosabb szövegek, főleg az ú. n. Aliján-Baal-szövegek tartalmának ismertetésére. Ezeket felsoroltuk már e folyóirat hasábjain. (II. 102—3.) Pótlólag említést kell tennünk arról, hogy időközben Virolleaud a Syriában még három idevágó szöveget hozott nyilvánosságra, ú. m. az I* AB. jelzetű szöveget (La mort de Ba’al; Poème deRas-Shamra, 1934.305—336.) és az AB. I. jelzetű szöveg elejének és végének töredékeit (Fragment nouveau du Poème de Mot et Aleyn-Baal, 1934. 226—243.), valamint a «La révolte de Kóser contre Baah c. szöveget (1935.29—45.).1 E szövegek megértését több körülmény igen megnehezíti. E körülmények között meg kell említenünk : 1. hogy az alfabetum két jelének olvasása még bizonytalan (v. ö. a 102-ik lapot) ; 2. hogy a szövegek töredékes állapotban maradtak reánk ; a kontextust hosszabb hézagok bontják meg, úgyhogy itt-ott a szövegek sorrendje is kétséges. 3. A fölfedezett új nyelvre vonatkozó nyelvtani ismereteink még nagyon hiányosak. 4. Az írásrendszer nagyon kezdetleges, amennyiben, ha az x-hangtól eltekintünk, a magánhangzókat egyáltalán nem jelzi. E nehézséget mindenesetre ellensúlyozza az a körülmény, hogy sémi nyelvvel van 1 Virolleaudon kívül az Aliján-Baal-szövegek fordításával és elemzésével foglalkoztak még Baneth, D. H. : Zu dem altkanaanäischen Epos von Ras-Schamra. OLZ, 1932. 449—453. ; Friedrich: Ras Schamra. AO. XXXII I. 1—2. 1933. ; Bauer, H. az OLZ hasábjain, passim ; Dussaud, R. a Revue de l’histoire des Religions c. folyóiratban. 1931. (CIV) 353—408. : La mythologie phénicienne d’après les Tablettes de Ras Shamra ; 1932. (CV) 245—302.: Le Sanctuaire et les Dieux Phéniciens de Ras Shamra ; 1933. (CVIII) 5—49. : Les Phéniciens au Negeb et en Arabie d’après un texte de Ras Shamra ; Albright, W. F. : The north-canaanite epic of ’Al’êyân Ba’al and Mot. JPOS, 1932. (185—208.); Montgomery, J. A. : Notes on the mythological epic texts from Ras Shamra. (JAOS, 1933. 97—123. ; 1934. 60—66.) Ginsberg, H. L. : OLZ, 1933. 593—4. etc.
