Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 187 szokta ezt jelenteni : «én magam». Több mint másfél oldalon magyarázza az Oltáriszentséget, csak azt az egyszerű tételt nem mondja ki világosan, hogy Jézus szavai : «Ez az én testem», — «ez az én vérem», azt jelentik, hogy a kenyér az ő teste és a bor az ő vére. Különös az az állítása is, hogy Mát. 28, 19—20-ban Jézus megerősítette János keresztségének isteni eredetét és jogát. (195. 1.) Egyébként Keresztelő János felszólítását a bűnbánatra és ezzel kapcsolatosan az ítélet gondolatát túlságosan az eschatológikus iskola felfogása szerint értelmezi. (15.1.) A ßaaD-sia to5 oùpavoû (9-soù) kifejezést «a menny (ill. Isten) királysága» kifejezéssel adja vissza ; de az a magyarázat, amelyet ehhez a 21—23. lapon ad, nem illik 5, 3-hoz. Világosabban kellett volna jelezni, hogy az említett kifejezésnek az újszövetségben többféle jelentése van. A fordítás modern magyar nyelven készült és dicséretet érdemel. A görög szöveget jól adja vissza. Csak azt sajnálom, hogy néha «ami»-t használ «amely» helyett.1 Igaz szívvel kívánom Karnernek, hogy az újtestámentom szentiratainak ezt az első kötetét minél előbb követhessék a további kötetek, és a Szentírásnak, minden keresztény ember közös hitforrásának alapos tanulmányozása egyengesse az utat a teljes megértésre a lelkek között. Karner Máté evangéliumát tanulmányozva igen helyesen felismerte, hogy «a hit nem elégedhetik meg azzal, hogy «Uram ! uram !»-ot mond, vagy akár «prófétái» és csodákat visz véghez. A mennyei Atya akaratának a cselekvésben kell megnyilatkoznia. (V. ö. 7, 21—23.) Keresztyén mivoltunk semmit sem ér, hacsak szavaknál megmaradó tanítás ..., de hiányzik belőle az ... engedelmesség Isten iránt»... (XIII. 1.) Ezzel a katolikus erkölcstannak egyik alaptételét mondja ki, mely szöges ellentétben áll az egyedül üdvözítő hitről szóló tanítással... Adja Isten, hogy Karner és a hozzá hasonló tudósok munkája, valamint a Biblia komoly olvasása előmozdítsa az Űr Jézus hő vágyát : «Egy akcl, egy pásztor». (Ján. 10, 16.) Paíaky Arnold. Jánosi József S. J.: Világnézeti típuskutatás és filozófiai megalapozása. Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadása. Budapest. 1934, 98 1. A metafizika körül folyó harc újabban, főkép Dilthey hatása nyomán, kialakított egy oly irányzatot, mely megértéssel viseltetik a valóság végső alapjainak megismerésére irányuló tudásvágy iránt, de a különböző tudattalanul ható, főként lelki tényezők befolyásoló, sőt irányító hatására hivatkozással az egyes metafizikai rendszereket úgy értelmezi, mint egy-egy sajátságos gondolkodó típus lenyomatait. így tehát végeredményben a metafizika, illetve a filozófia, mint egyetemes érvényt igénylő tudomány nem lehetséges, a filozófia végső határát a tipikus valóságszemléletet tükröző világnézet képezi. Szerző a különböző tipológiai elméletek vizsgálata során a világnézettan relativisztikus előfeltételeit cáfolja s a filozófiai kutatás tudományos voltát, 1 Egy-két sajtóhiba; felámadott (196.1.), elbészélések (197. 1.), ödöngös- ség (204. 1.), perexistentiája (216. 1.).
