Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
182 IBRÁNYI FERENC D. Linder: Der usus matrimonii, seine sittliche Bewertung in der kath. Moraltheologie alter und neuer Zeit. München (Kösel—Pustet), 1929. 144 lap. — Az első mű, amely a kérdés alapos történeti megvilágítását adja. A házas élet testi vonatkozását illetően az atyák idejében két felfogás alakult ki, enyhébb (inkább nyugaton ; kihangsúlyozza az orvosság áldását) és szigorúbb (inkább keleten). Az utóbbira a sztoikus bölcselet volt főkép hatással. A szerző Ballerinivel és követőivel tart, amikor azt vallja, hogy az érzéki gyönyörűség erkölcsileg jó, ha rosszat nem tartalmaz éshaacse ekvő nem zárja ki pozitívea jó célt. Szent Tamás és iskolája ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy nem elég az erkölcsileg jó célt nem kizárni, hanem az akaratnak pozitíve rá kell irányulnia a jó célra (Ia, IIae, q. 19, a. 7, ad 3). A házas élettel kapcsolatban az erkölcsileg jó cél lehet a gyermek, hűség, orvosság áldása, illetőleg más javak, amelyek az előbbiekre visszavezethetők. Viszont nem szükséges a tényleges akarás, elég az erőbeli (virtuális). J. E. Georg: Eheleben und natürliche Geburtenregelung. Ein Weg aus der Ehenot. Mit 42 Tabellen über die unfruchtbaren Tage der Frau. Prag (Verlag Otto Czerny), 1933. 3-50 RM. — Először cseh nyelven, később németül jelent meg. Az álnéven szereplő szerzők az ú. n. Ogino- Knaus teóriát akarják széles rétegekben elterjeszteni, mint Smulders Németalföldön, mely szerint a nő meghatározott időkben terméketlen és csak meghatározott napokon fogamzásra képes. A tapasztalati orvos- tudomány megállapításait táblázatokba foglalják, ezekről különböző esetek szerint leolvasható, illetőleg kiszámítható a terméketlenség ideje. A szerzők a tárgyról komolyan írnak, nem a felelőtlen nemi élet számára akarnak propagandát csinálni, hanem súlyos erkölcsi kérdés megoldásán fáradnak. Mindazonáltal nem tartható szerencsésnek, ha a könyv által képviselt felfogás elterjedne a nép széles rétegeiben, hiszen árthat a közjónak és erkölcsi veszedelmet is rejt magában. Joh. Weijenberg: Die Verdienstlichkeit der menschlichen Handlung nach der Lehre des hl. Thomas von Aquin. Freiburg in Br. (Herder), 1931. XIV—212 nagyoktáv-lap. 6 RM. — A könyv 3 részre oszlik. Az első, azaz bevezető részben összefoglalja a szerző az érdemre vonatkozó tanítás történelmi kialakulását a szentatyáktól kezdődőleg. A második és pedig alapvető részben az érdem alapjáról szól és pedig a szabadságról (távolabbi) és erkölcsiségről (közelebbi). A harmadik, azaz lényeges részben a természeti és természetfölötti érdem világos fogalmát keresi. Hogy van érdemszerző cselekedet, azt az Egyház pozitív tanításából és az ellentétes tanok elítéléséből bizonyítja. Keresi az érdem létesítő okát (segítő kegyelem), majd vizsgálja a szeretet és érdem viszonyát. A kettő viszonya alapján a szeretet az érdemszerző cselekedetek formája. A szerző nem veszi figyelembe az igazságosság és méltányosság szerinti érdem felosztásánál azt a kettős egyenlőségi viszonyt, amely fennáll egyrészt a tett és jutalom, másrészt az érdemlő és jutalmazó között. Ha a személyek között nincs egyenlőség, nincs szoros értelemben vett érdem. A nem szoros értelemben vett érdem ismét igazságosság és méltányosság szerinti, a tett és jutalom közötti viszony alapján. Ezért Krisztus műve egyedül szoros értelemben vett igazságosság szerinti érdem. A cselekedetek érdemszerző mozzanatáról kevés monográfia van. Jelen mű az érdem helyes és részletes ismeretét adja. Ibrányi Ferenc.
