Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Fráter Lénárt: Hunyadi János eredete
140 FRÁTER LÉNÁRT meg a «bár csekély, de nemes család!» De mindenekelőtt meg van V. László által megállapított adottság : birtokos magyar nemes címerhasználati joggal, több nemzedéken át. Ezt el kell fogadnunk, ha nem akarunk belefulladni abba a kacagtató kifogásba, hogy mindez a meglepően sok és szembeötlően egybevágó adat csupán a véletlen játéka. Nem véletlen ! Mert igenis innen indult ki az az élet, mely 16—17 éves korában árvaságra jut ; a családtól messze, Erdélybe kerül ; ott idegenek között először fel se tűnik, él, mint más nemes apród ; kezdetben anyagi nehézséggel küzd és mégis aránylag rövid idő alatt az ország kormányzója, fia pedig király lesz ! Az csak természetes, hogy ilyen tüneményes életpálya és oly sok nyert csata után a személye körül legendák virágai termettek. Eredetének homályba borulását azonban több belső és külső körülmény idézte elő. Legelső sorban ő maga. Családjában ugyanis szokásban volt, hogy a tagok annak a birtoknak vagy helységnek a nevét vették fel, amelyik nekik osztályrészül jutott. Így Asszúpataki (eredetileg : Asszonypataki. DL. 6244.), Csengerházi, Lengyén d i, sőt átmenetileg Boldogasszonyházi és Szent- m á r i a i néven is találkozunk e család fiaival. Ő maga Hunyadvárra kerülvén, fölvette a Hunyadi nevet, ami atyjának ottani alvajdás- kodása miatt könnyebben is ment és látszólag semmi nyomot sem hagyott, ami családjának ősrégi nevéhez vezethetne. Még jobban elhomályosította azt fiának, Mátyásnak talán megbocsátható hiúsága, aki esetleg mosolyogva hallgatta a hízelgők nagy- zoló kitalálásait és használni kezdte a Corvinus nevet. De hibázott a család is, mert Erdélybe szakadt tagját, vagy tagjait egyszerűen «az oláh» névvel jelölte. A külső körülmények is hozzájárultak származása ismeretének elhomályosításához. Már Mátyás halála után nagyon tanácsos volt a rokonságnak a nyilvánosság elől elrejtőzni. Ugyanis abban a korban a fölvergődött nemesek — sajnos — nem igen kedvelték a szegényebb sorsban maradt rokonságot és ebben a tekintetben Mátyás a trónon sem volt kivétel. Utána pedig nemcsak a régi főnemesek, de még az általa magas polcra emelt újak is nagyon kimutatták nem egészen barátságos érzelmeiket a Hunyadi-ház és ennek rokonsága iránt. Bár II. Ulászló és II. Lajos elég szívesen látták őket, de mindent felborított a török és a hitújítás. A bosszút állni vágyó török elől ennek a családnak menekülnie kellett, mert az nem felejtette el azt a 22 vereséget, amit Hunyadi mért reá, és nem tudta megbocsátani, hogy az több, mint egy félszázadon át feltartóztatta őt világhódító terveiben. A Vereb-név el is tűnik, csak 1714-ben jelenik meg újra; a család inkább Verebély-néven nevezte magát ezután.
