Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A cselekvő (pozitív) eugenika
A CSELEKVŐ (POZITÍV) EUGENIKA 113 a legritkább eset, büntetése rögtöni s a férj joga; a férj a levágott hajú, ruhátlan asszonyt rokonai jelenlétében kiűzi a házából s az egész falun végigkorbácsolja. Aki egyszer szüzességét feláldozta, többé nem talál kegyelmet ; sem szépsége, sem fiatalsága vagy gazdagsága nem szerez neki többé férjet. Mert persze ott nem mosolyog senki a bűn fölött s a csábítást és elbukást nem hívják korszellemnek». Mindennél értékesebb pozitív eugenika tehát a házasságig tartó tökéletes tiszta élet megalkuvás nélküli hirdetése és az erkölcsös házasélet megkövetelése. Az isteni törvényeknek, a keresztény erkölcstannak következetes betartása legjobb biztosítéka az egészségesebb emberi jövőnek. Az ifjúság jelene a haza jövője. Igaza van Hiltynek, mikor ezt írja : «Mindennapos jelenség, hogy a gazdag emberek gyermekei s unokái, akik csak pénzt örököltek s erkölcsös életet nem, rövid idő alatt tönkremennek. Ugyanez áll egész népekre is, amelyek összeomlását az egyre fokozódó erkölcstelenség miatt semmiféle államvezetés művészete feltartóztatni nem képes». A végső megállapításunk tehát ez : Az eugenikus törekvésekben van egy értékes mag, amelyet a katolikus világfelfogás is minden eszközzel támogat ; de van sok porhintés, hiú reménykeltés, sőt erkölcsi eltévelyedés is. Nem a komoly tudomány képviselői, hanem a napilapok színes, könnyed stílusban, de épily könnyű felelősségérzettel megírt riportjai felelősek azért, hogy a nagyközönség, mint valami megváltó panaceára, oly felcsigázott reményekkel néz az eugenikára, amiket az soha beváltani nem fog tudni. Az eugenika legnagyobb reklámmal hirdetett eszköze, a sterilizáció, erkölcsileg is eltévelyedés. De ha megengedett volna is, akkor sem alkalmas csak távolról sem oly mértékben feljavítani az emberiség összeségét, amint azt az újságcikkek megcsillogtatják az olvasók előtt. Sőt mégha képes volna is ezt elérni, még mindig kérdéses marad, vájjon előnyös lenne-e ez az emberi társadalom életére. Ha tehát nem akarunk egyoldalúak maradni, be kell ismernünk, hogy az eugenika, az egészségesebb emberanyag biztosítása, bár biológiai kérdés is, de ezen túl még jóval több is : erkölcsi, pszichológiai és pedagógiai feladat is. Az isteni és a természetjognak objektív normái a nemzet és a faj fölött állanak, tehát az eugenikára is kötelezőek s amit azok tiltanak, azt semmiféle eugenikus cél megengedetté nem teheti. Az erkölcsi felelősség fokozottabb fölkeltése oly rendkívül értékes és szükséges eugenikus eszköz, hogy ennek megtörténte fölöslegessé tesz sok, erkölcsileg kifogásolható, eugenikus eszközt is, míg ennek hiányában a könnyelmű lelkiismeret ki fog bújni a legdrasztikusabb eugenikus paragrafusok alól is. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a legáldásosabb eugenika a katolikus erkölcstan meg nem alkuvó követése. Tóth Tihamér. 8 Theologia.
