Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Baranyay Jusztin : Az egyház egyetemi törvénye
AZ EGYHÁZ EGYETEMI TÖRVÉNYE 43 nyos szellemben történő megújításáért. A Deus scientiarum Dominus igazat adott és igazságot szolgáltatott nékik. XI. Pius pápa nagyszabású konstituciójában arról van szó, hogy az Egyház a 19. és 20. század profán egyetemeinek célkitűzéseit : a tudományok előbbrevitelét célzó módszeres tudós kutatást és a módszeres tudósnevelést kifejezetten és hivatalosan a magáévá teszi és a törvény kötelező erejével írja elő. A pápa szívét-lelkét az a vágy tölti el, hogy az egyházi tudományok egyetemei, necsak tárgyak magasztosságánál fogva, hanem a szigorú tudományosság felsőbbrendűsége tekintetében is az első helyet foglalják el (245. 1.). 1. A pápai törvény formai szempontból. Az Acta Apostolicae Sedis XXIII. évfolyamának 7. füzetében (1931 júl. 1) az első ügyirat felírása : Constitutio Apostolica de Universitatibus et Facultatibus studiorum ecclesiasticorum. A konstitució bevezető részében rövid pillantást vet az egyetemek és az Egyház viszonyára. Jogos önérzettel állapítja meg, hogy «Studiorum autem Universitas, gloriosum illud mediae aetatis institutum, quod eo tempore «Studium» vel Generale Studium» vocabatur, Ecclesiam habet iam inde ab initiis liberalissimam matrem atque patronam. Etenim, si non omnes ab Ecclesia Catholica suum duxerunt exordium Universitates, nihilo setius exploratum omnino est fere omnia antiquitatis Athenaea Romanos Pontifices aut conditores, aut saltem habuisse fautores atque duces» (243. 1.). Majd hivatkozik a legújabb időkben alapított katolikus egyetemekre, mint amelyek ismét fényes tanúbizonyságai annak, hogy az Egyház a tudományokért minden áldozatra kész. Mert «Catholica Religio non insectatores metuit, qui eam martyrii gloria redimire possint, non haereses, quae suum sacrae doctrinae depositum accuratius illustrari iubeant, sed id unum timet : veritatis ignorationem» (244— 45. 11.). Az igazságnak minden érték felett álló primátusát ünnepélyes formában fejezik ki e szavak. Ez a meggyőződés készteti a pápát a következő vallomásra és elhatározásra. «Iam vero nos, gravissimi a Deo Nobis demandati muneris probe conscii, actuosissime ad sacras praesertim disciplinas animum adiecimus Nostram, pro viribus contendentes, ut ecclesiasticae Universitates Facultatesque, sicut praecipua dignitate sua, ita etiam studiorum subtilitate scientiarumquae splendore inter cetera omnia Athenaea in primis eniteant» (245. 1.). E bevezető rész után következik az egyetemi törvény modern redactiós formában, paragrafusokra osztva. A törvény hat titulusra
