Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása

ÚJSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁSTUDOMÁNY 93 Guignebert szerint a Jézus által megindított szellemi mozgalom eleinte nem különbözött az autentikus farizeizmustól. De Jézusnak lehettek ellenségei a farizeusok között, kik őt a római procuratornál bevádolták. Valószínű, hogy Jézust a római rendőrség fogta el, és Pontius Pilátus római helytartó «vagy másvalaki» ítélte halálra. Guignebert azonban nem fogadja el Eisler felfogását, hogy Jézus lázadó volt ; mindamellett Pilátus azt hihette, hogy nem jó dolog a tűzzel játszani. — A keresz­ténység eredetére nézve Guignebert azt hiszi, hogy ez egyáltalán nem volt szakítás a régi vallási fronton, hanem megmarad a görög Kelet vallási fejlődésének logikájában. Másszóval : a kereszténységben semmi­féle természetfölötti elem sincsen. Guignebert szerint Jézus sohasem mondotta magát sem Istennek, sem Messiásnak ; közvetlen tanítványai sem ismerték el Istennek vagy Messiásnak ; amikor elfogták és keresztre feszítették, elfutottak tőle — és csak halála után tették meg őt Messiás­nak, Üdvözítőnek, Istennek !... A történelmi, logikai és lélektani képtelenségeknek ez a sorozata Guignebert rendszerének megadja a kegyelemdöfést. Eisler R. : ’Iïjaoüç jüzaiÀeùç dl [3amXeôaaç. Die tnessianischen Un­abhängigkeitsbewegungen vom Auftreten Johannes des Täufers bis zum Untergang Jakobs des Gerechten nach der neuerschlossenen Eroberung von Jerusalem des Flavius Josephus und den christlichen Quellen dar­gestellt. 2 kötet. (Religionswissenschaftliche Bibliothek 9. ) Heidelberg, 1928—1930. XLIX és 542, továbbá 884 1. — Ennek a nagy feltűnést keltett munkának, mely 1931-ben angol fordításban is megjelent, nagy módszertani hibái vannak. A szerző túlságosan sokra értékeli Josephus Flavius «Jeruzsálem elfoglalásá»-ról szóló művének ószláv fordítását, a «Halosis»-t, holott ez a fordítás nem szabatos. Eisler mindent elfogad, ami Josephus szövegeiben a kereszténységgel szemben ellenséges állás­pontot foglal el, de mindent elvet, ami Jézusra nézve kedvező lehetne. Eisler szerint Jézus politikai lázadó volt, aki egy politikai színezetű messiási felkelésben vesztette el életét Jeruzsálemben. Nem a zsidók, hanem a rómaiak ítélték őt halálra. M. Goguel: La foi en la résurrection de Jésus dans le christianisme primitif. Páris, 1933.— Goguel szerint az első apostoli katechézis nem tudott Jézus feltámadásáról, hanem csak haláláról és mennybemene­teléről. A Jézus mennybemeneteléről szóló tannak következménye volt az üres sírról szóló legenda és Jézus feltámadásának hite. Lietzmann Hans: Geschichte der alten Kirche. I. Die Anfänge. (Marcion koráig.) VII és 323 1. — A szerző racionalista ugyan, de elfo­gadja azt, hogy Máté apostol a szerzője az arámi Logia-gyüjtemény- nek, és nagy súlyt helyez arra, hogy Márk evangéliumának történeti értéke van. Az «Emberfia» kifejezésnek Jézus ajkán messiási értelme van. Jézus előre látta és előre megmondotta, hogy szenvedni fog. Közte és a farizeusok között halálos ellentét volt. Jézust a szinedrium adta át megfeszítésre Pilátusnak. Paíaky Arnold.

Next

/
Thumbnails
Contents