Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
természetes erények gyakorlásával fejlődött ki ; a görög ember önnön erejével akart tökéletes emberré lenni,— az isteni kegyelemről szó sincsen a görög filozófiában. A görög erény eszméjét csak azok érhették el, akik a társadalom elitjéhez tartoztak ; a nagy tömeg ki volt zárva onnan. Kr. u. 160 körül Caecilius rhetor «Octavius» című munkájában csodálja a keresztények vakmerőségét, hogy a nagy néptömeg előtt bölcseleti kérdéseket mernek feszegetni, és határozott feleleteket mernek adni nehéz bölcseleti kérdésekre, holott azokra a görög bölcselők legnagyobbjai sem tudtak megfelelni. Platon hisz a lélek örök, túlvilági életében. Aristoteles tagadja a lélek túlvilági életét. Epicurus az árapajjia-t tartja a bölcselet legmagasabb tökéletességének, a stoa az áníjteioc-t ; mindkettő a kétségbeesett pesszimizmus bölcseleté. A neo-pythagoreizmus hitet követelt a bölcselkedés helyett, és inkább apokaliptikusokat nevelt, mint bölcselőket. A misztérium-vallásokban minden a ■S-up.ôç-ra irányult, sőt az Í7u{hj|xrjTixóv-ra (az érzelmek világára) ; a kereszténység ezzel szemben nem az érzelmekre, hanem az észszerű hitre helyezi a fősúlyt. A görög bölcseleti rendszerek csődöt mondottak. Cicerónak «De natura deorum» című munkája eléggé mutatja, hogy a müveit ember kevéssel Jézus születése előtt miként gondolkodott a bölcseségről : az ember egyedül áll, és semmiféle rajta kívül álló segítségre sem számíthat. A heimarmenéről, a vas-szükségességről szóló tan csak még sötétebbé tette az ember világszemléletét. A minden bölcseleti segítségtől elhagyott ember az asztrológusokhoz, a mágusokhoz, a misztériumokhoz fordult,vagy kétségbeesett,— vagy megtalálta lelke nyugalmát Jézus Krisztusban, az igazság Mesterében. A. Chester Beatty 1931-ben Egyiptomban több papirusz-kódexet talált, melyeknek kiadását Sir Frederic Kenyonra, a British Museum igazgatójára bízta, kinek munkatársai a berlini Bell és Ibscher. 1933 végéig már két füzet jelent meg : The Chester-Beatty Biblical Papyri. London, 1933. Fase. I. General Introduction. Fase. II. The Gospels and Acts. Text. — Ezek a kódexek a legrégibb görög bibliai kéziratok, melyek egy vagy két évszázaddal megelőzik a B és az N kódexet is. Az egyes kéziratok — fájdalom — csak töredékeket tartalmaznak. Az ószövetségi szövegek közül Móz. I. töredékei a IV. és a III., Móz. IV. és V. töredékei a II. keresztény századból valók. Eszter könyvének deuterokanonikus részei a III. századból valók. Dániel könyvének töredékei (3, 72—6, 18; 7, 1—8, 27.) a Hetvenes fordítás szerint a III. századból valók. Ez igen fontos szövegrész, mert eddig Dániel könyvének Hetvenes szövegalakja csak a XI. századbeli Codex Chigianusból volt ismeretes. Vannak ezenkívül még töredékek Izaiás, Jeremiás, Ezekiel és Jézus Sirák fia könyvéiből. Az újszövetségi kódexek a következők : a négy evangéliumnak és az Apostolok Cselekedeteinek töredékei, 30 lap terjedelemben, körülbelül a 200 körüli időből. Mát. evangéliumából 2 lap, Márkból 6 lap, Lukácsból 7 lap, Jánosból 2 lap, az Apostolok Cselekedeteiből pedig 13 lap maradt fenn. A szöveg a Ferrar-csoport szövegével egyezik meg és 88 PATAKY ARNOLD
