Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
78 IVÁNYI JÁNOS S így valószínűbb, hogy az elhurcolt izraelitákat a szorosan vett Babilónián kívül eső néptelenebb területekre vitték. A száműzöttek vezetői közül főleg Ezekiel érdekli a szerzőt. A 2. fejezet a perzsa uralom alatt élő júdai gyülekezettel foglalkozik. Sasbasszar = Sa-asäbi-usur = a papot védd meg! Szinonimája: Sanga-usur =Sen ’azzar hasonló jelentéssel. A Nehemiás könyvében szereplő perzsa király (Artahäasta) = I. Artaxerxes ; így Nehemiás 445 és 432 között működött Júdában. Igen tanulságos a júdeai állapotok festése a perzsa uralom utolsó korszakában és egy-két érdekes feljegyzés a diaszpóráról. Dicséretes szorgalommal gyűjtötte össze a szerző a kort érdeklő irodalmi anyagot. Jóéi, a Példabeszédek és Jób könyvének keletkezését a perzsa kor végére teszi. A. Vincent: Le Judaïsme. Paris, 1932. Bloud. — Rövid, szigorú tárgyilagossággal megírt bevezető munka a zsidóság szellemi és vallási életébe a bibliai korszak után. Megismerteti velünk főbb vonásaiban a rabbinisztikus irodalmat, a tóra értékét, továbbá a zsidók vallási és erkölcsi életét, jámborságát, misztikáját, a magán- és nyilvános istentisztelet változásait egészen a legújabb időkig s közli végül a zsidó naptárt. Aem. Schoepfer: Bibel und Wissenschaft. Die Kath. Lehre und ihr Verhältnis zur Naturforschung über Weltentstehung und Weltsystem. Zweite, umgearbeitete Aufl. Innsbruck—Wien—München, 1931. Tyrolia. 5.50 M. — A hitvédelmi irányú kis könyv, a Providentissimus Deus (1893 nov. 18.) és a Spiritus Paraclitus (1920 szept. 15.) pápai körlevelek elvei alapján kutatja a Szentírásnak a természettudományi kérdésekhez való viszonyát. Igen érdekesen ismerteti az i. rés2 a két körlevélhez fűződő élénk tudományos vitákat, nemkülönben Szent Ágostonnak meg Szent Tamásnak állásfoglalását a szóbanforgó kérdésben. A könyv 2. része nem az egész őstörténetet tárgyalja, mint az 1. kiadás, hanem csak a hatnapi teremtéstörténet, a hexaemeront. Grisar és Müller jezsuiták munkái alapján részletesen foglalkozik a szerző a Galilei-kérdéssel is. H. Junker: Die biblische Urgeschichte in ihrer Bedeutung als Grundlage der alttestamentlichen Offenbarung. Bonn, 1930. Hanstein. 1.60 M. — Az ószövetségi kinyilatkoztatás megismertetése a mai korban különös nehézségekkel küzd. Hiszen Marcion híveinek tábora a tudósok körében is gyarapodik. Tudott dolog, hogy még Harnack is annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az Ószövetség századunkban csak felesleges teher a kereszténység számára. (Marcion. 254. o.) Junker érzi ezeket a nehézségeket. Ezért a hitoktatóknak megakarja mutatni, miként tanítsák meg a művelt embert arra, hogy az az Ószövetságben is az isteni kinyilatkoztatás okmányát lássa, főleg pedig miként magyarázzák az alapvető bibliai kérdéseket az ifjúságnak abban a korban, melyben a még ki nem egyensúlyozott lélekben jelentkező erős kritikai érzék az áthagyományozott nézeteket meg
