Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
A RÓMAI KATAKOMBAKUTATÁS MAI ÁLLÁSA. A keresztény archeológiát a múlt századi nagy olasz polihisztor, Giovanni Battista De Rossi emelte tudományos színvonalra. Korszakalkotó munkálkodása természetszerűleg iskolát teremtett és a tanítványok már csak kegyeletből is kitartottak a tőle megjelölt irányelvek mellett. Ezt annál inkább megtehették, mert hiszen a sorozatos felfedezések egymásután igazolták a nagy kutató és csodálatosan sokoldalú mester módszerét, melyet elsősorban az addig kellőkép nem méltatott itinerariumokra1 épített fel. Az újság varázsa, melyhez De Rossi lelkesítő és propagáló készsége is járult, egyházi és világi oldalról elégséges anyagi támogatást is szerzett a sokat ígérő vállalkozásnak, amely így számottevő eredményeket érhetett el. Az ásatások még 1870 után is folytatódtak ugyan, de az Itáliában lábrakapott liberális és politikai okokból egyházellenes korszak nem kedvezett a keresztény régiségtan további fejlesztésének. Hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy Róma az új egységes Itália fővárosává lévén, hirtelen fejlődésnek indult. Lakossága az odatelepített állami intézmények révén is erősen megszaporodott és a falakon kívül rohamosan terjeszkedni kezdő város csakhamar több ponton elért a katakombák zónájához,1 2 sőt idővel azon túl is kiépült. Ha az ásatások a De Rossi felléptekor megkezdett ütemben folytatódtak volna s tanítványai őhozzá hasonló anyagi erőkkel és lelkesedéssel folytathatták volna a «földalatti Róma» feltárását a konzuláris utak mentén, bármilyen tervek és elvek szerint történt volna is ez, akkor ma nem kellene a katakombák nagy részének talán örökre való elvesztét panaszol1 Ezek többnyire 7. századi zarándokvezetők rövid útmutatásai, amelyek Róma egyéb nevezetességei mellett a katakombákat is felsorolják, vagy legalább az azokban található nevezetes vértanusírokat a látogatás sorrendjében említik. Topográfiai adataik annál értékesebbek, mert korukban a katakombák még épségben voltak. 2 Átlag az Aurelianus-falon kívül az 1. és 3. mérföld közt húzódik.
