Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Tóth Tihamér: A szentbeszéd eredményességének néhány titka
A SZENTBESZÉD EREDMÉNYESSÉGÉNEK NÉHÁNY TITKA. I. A szentbeszéd eredményességének legelső titka mindig is volt és marad is : a hitszónok papi egyénisége, lángoló papi lelkülete, feddhetetlen papi élete. A Kriszus ügyéért mindent áldozó és azt mindennél előbbre helyező papi lélek mély benyomást gyakorol még az anyagiasság elsöprő hullámaiban fuldokló mai emberre is. Az a szentbeszéd, amelynek tartalma mögött nem áll ajánlólevél gyanánt a szónok meggyőződéses élete, hiába épülne fel akár a legjobb homiletikai könyvek előírásai szerint is : pengő érc és zengő cimbalom (Kor. 1.13,1.) fog maradni ! Viszont, ha a hallgatók kiérzik, hogy amit a szónok a szószéken előttük elmond, azt legelsősorban saját maga hiszi el, saját maga tartja meg és éli át, éli hívei előtt nyitott könyv gyanánt álló kifogástalan életével ; ha kiérzik szavaiból, mennyire minden öröme s boldogsága, egyetlen ambíciója a szónoknak megnyerni híveit ama szent igazságoknak, amelyek elsősorban a saját lelkét töltik el boldogító örömmel, akkor még a homiletikai szabályok esetleges figyelmen kívül hagyása sem fogja útját állani a beszéd eredményességének. Csodálkozva fogjuk látni, hogy még ebben a «prédikációt unó világban» is mint szoronganak a hallgatók tömegei annak a papnak szószéke körül, aki mint lobogó gyertya ég el az Isten dicsőségéért, akinek nincs éjjele-nappala a lelkek szerzésében, akinek munkás életében valóra válik a régi mondás igazsága : «Ignis nunquam dicit : sufficit». Egy hitetlen így nyilatkozott P. Ravignanról : «Ez maga is hiszi, amit prédikál, egész a torkáig tele van hittel». Az ilyen lángoló meggyőződés még a gyöngébb fizikum sok hiányát is képes pótolni (pl. az arsi plébános). Utóvégre nem lehet minden hegedű Stradivarius, de Paganini jól játszanék egy egyszerű hegedűn is. Szent Ágostonnak szavait tehát — «Ama, et fac, quod vis» — a hitszónokra így alkalmazhatjuk : «Esto sanctus, et praedica, quod vis». A világi retorikától eltérőleg a homiletikában tehát ki kell
