Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
378 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN tákel az újabb külföldi szentírásfordítások is,'így a bonni biblia, Riesslerés Kautzsch fordítása. Ez az elrendezés felel meg leginkább a vers természetének és jelentősen megkönnyíti az olvasást. Aistleitner József. Friedrich Nötscher : Das Buch Jeremias. (Die Heil. Sehr, des A. T. VII. 2.) Bonn (Hanstein), 1934. XIII és 378 o. 12.30 Mk. Nötscher, az ószövets. szentírástudománynak jónevű tanára Bécs- ben, vállalkozott arra, hogy a bonni kommentár számára lefordítsa és magyarázza Jeremiás könyvét. Tette ezt annál nagyobb örömmel, mert 1903 (Schneedorfer) óta senki sem akadt, aki német nyelvterületen kát. részről kommentárt készített volna a vértanú próféta könyvéhez. S amint az N. soraiból kitetszik, amúgy is közel férkőzött szívéhez az ószövetségnek ez az igen rokonszenves, közvetlen emberi alakja, kinél az összes ószövetségi írók közül senkisem adott világosabban kifejezést amaz állandó feszültségnek, mely az isteni kegyelemnek a gyenge emberi természetre való ráhatása következtében tartotta fogva a próféta lelkét. Az általános bevezetésben (1—27. o.) N. bemutatja: 1. mint emelkedik ki a mozgalmas történelmi háttérből és hazájának szűkebb köréből a próféta nagy alakja és lesz ostor és vészharang, bölcs útmutató és lelkes irányító gyászos időkben király és nép számára egyaránt ; 2. tárgyalja a könyv keletkezését és szövegének történetét. S itt nem győzi eléggé nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ma már nem tartható általánosságban az a tétel, hogy a rövidebb görög szöveg minden esetben előbbre való a hosszabb hébernél. N. ezt az elvet keresztül is viszi kommentárjában. A szabatos fordításban a szerző gondosan megjelöli a szövegeltéréseket és követi a héber szöveg sztichoszbeosztását. A gazdag magyarázatokban — a vállalkozás eredeti célkitűzésével ellentétben — elkerülhetetlennek tartja a fontosabb filológiai problémák megvitatását. A vallás- és művelődéstörténeti utalások különös értéket biztosítanak a kísérő jegyzeteknek. Ivdnyi János. Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 496 1. Egyháznagyjaink irodalmi galériája ismét gazdagodott. Pehm József zalaegerszegi apátplébános nemesveretű tolla méltó emléket állított a barokk-idők egyik legmarkánsabb főpapjának : Biró Márton veszprémi püspöknek. Eddig bizony édes-keveset tudtunk róla s amit a pozitivista irány itt-ott elejtett néhány mondatából, az Bírónak nem vált dicsőségére, a fennmaradt Naplója alapján iparkodott róla valószínűbb képet alkotni, de ennek a színezése is nagyon halavány s valahogy kiérzik rajta a kor irányzatossága. A mélyenlátó Szekfü már többet sejtett meg belőle s így, bár röviden, de mégis megadta neki azt a történelmi méretet, amely őt joggal megilleti. A teljes kidolgozás s a milligrammig menő egyensúlyozás Pehmre várt s valljuk meg, hogy évekig tartó munkájának meg is lett az érett gyümölcse. Csaknem 500 lapra duzzadt könyve nem afféle «kegyességi» könyv, melyben a dithirambusok és panegirisek émelyítik el az elképzelt dicső
