Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
372 IBRÁNYI FERENC célját, megújítja az erkölcstudományt Szent Tamás rendszerében, elveiben és szellemében. Soraiból gyönyörűen bontakozik ki a nagyszabású keresztény erkölcsi élet. Bemutatja természeti megalapozását, pilléreit és összekötő gerendáit, természetfölötti betetőzését, a végtelenbe tekintő távlatait, a természeti és természetfölötti szerves eleven egymásba- fogódzását. Azt azonban nem mutatta meg, hogy az erkölcstan miképpen nő ki a kinyilatkoztatásból, nevezetesen az evangéliumból. Ezért Merkelbach munkáját hozzá méltó módon egészíti ki Tillmann műve. Mindkettő az erőteljes megújhodás jeleit magánviselő jelenkori theológia erkölcstudományi ágának legfrissebb hajtása. Colli — Lanzi : Theologia moralis universa iuxta CJC in memoriae auxilium aptiori modo digesta. Torino, Marietti, 1926—28. 4 kötet (XXVII1362; 426; 376; 626 lap). 10, 11, 10, 15 L. A szerző kerüli a terjengős beszédet és a szűkre szabott összefoglalók túlságos rövidségét. Amit előad, az általában megbízható egyházi tanítás, követni akarja Szent Tamást és Szent Alfonzot. Kiváló modern szerzőket (Aertnys-Damen, Vermeersch, stb.) azonban nem vesz figyelembe. Az anyag beosztása nem mindig világos, mert a felosztás szempontját nem megfelelően választja meg. Legkevésbbé logikus a törvényekről szóló rész. Az Egyházi Törvénykönyv kánonjait sokszor szóról szóra idézi, de a Codexet magyarázó bizottság és a Kongregációk döntéseit nem ismeri. Elveiben és döntéseiben nem ritkán a régi jog alapján áll, sőt sokszor abban sincs kellően tájékozva. A 2387. és 2410. kánonokban körvonalazott felfüggesztéseket a szerző helytelenül censu- rának, azaz gyógyítójellegű büntetésnek tartja (1. n. 36,42). A szerző szerint a régi jog alapján az utolsó kenet szentségét szükség esetén egyetlen kenéssel is ki lehetett szolgáltatni és ha volt is rá mód, a többi kenéseket nem kellett pótolni (n. 670). A Szent Officium máskép döntött (1. fontes ad can. 947, 11). A szerző szavaiból az következik (77. 1.), hogy a püspökök kormányzó hatalma potestas delegata. Beszél megkeresztelt és meg nem keresztelt hitetlenekről (92.1.) és pedig az egyházi törvényekhez való vonatkozásban. Jogi megbízhatatlansága miatt csak jogban járatosaknak ajánlható a különben jó kézikönyv. Átdolgozásra szorul. J. B. Dumas : Theologia moralis thomistica. Paris, Lethielleux, 1930. I. Theologia moralis generalis (XVIII—280 lap). 25 fr. A mű hat kötetre van tervezve. Az első kötet szól a végső célról, az emberi cselekedetről fizikai és erkölcsi szempontból ; a második a törvényről, a harmadik és a negyedik az erényekről, a két utolsó a szentségekről. A szerző nemcsak Szent Tamás tanításának tartalmát tartja szem előtt, hanem a tudományos módszerben és elrendezésben is a Summát akarja követni. Szent Tamás terminológiája szerint világosan határozza meg a fogalmakat, kiemeli az elvek jelentőségét, jobbára tételekben folalja össze, de nem mellőzi el az egyes emberi cselekedetekre való alkalmazást sem. A Szent Tamás által felállított elrendezésen néhol kevésbbé szerencsésen változtatást eszközöl. így a végső célról szólva elővételezi
