Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Balanyi György: Franciscus vir catholicus
32 BA LÁNYI QYÖRQY De Sabatier nemcsak állított, hanem bizonyítani is akart. Ezért olyan alaposan át- meg átbúvárolta a ferences történet roppant anyagát, mint előtte még senki. Az egyes forráskategóriák bizonyító erejének meghatározásánál azonban meglehetősen önkényesen járt el : azokat a forrásokat, legendákat és rendi krónikákat, melyek feltevéseinek kedveztek, föléje helyezte azoknak, melyek a hagyományos felfogást tükrözik vissza. Legjellemzőbb e tekintetben az általa ősforrásnak minősített Speculum perfectionis «felfedezésénél» és kiaknázásánál követett eljárása.1 Önkényes értékeléseivel és beállításaival sikerült is elérnie, hogy előadása minden ízében a szigorú történeti valóság színezetét nyerte és a stílus megvesztegető művészetével párosulva elbűvölte minden olvasóját. Varázsa alól akárhányszor még kifejezetten katolikus szellemű írók sem tudták kivonni magukat. Jó példa erre De Stefano Antal esete, aki a humiliatusok eredetéről írott alapvető tanulmányában Waldus zseniális tanítványaként szerepelteti az assisi rendalapítót.1 2 Sabatier műve valóságos forradalmat idézett elő a ferences irodalomban. Egyrészt lázas érdeklődést ébresztett a poverello személye és törekvései iránt olyan körökben is, melyek egyébként világnézetileg nagyon távol állottak tőle, másrészt szenvedélyes módszertani vitákat indított meg, melyek hovatovább a középkori történetírás alapvető kérdéseinek feszegetésévé szélesültek. A viták, szerencsére, mindjárt kezdetben kikerültek a világnézetek ütközőpontjából és elvi magaslatra lendültek. Innét van, hogy a történeti szubjektivizmus túltengései éppen protestáns részről részesültek leghatározottabb visszautasításban. E tekintetben főleg Goetz Walter, Wenck Károly és Tilemann Henrik nevét kell kiemelnünk. Goetz először egy módszertanilag mintaszerűen felépített tanulmányban meggyőzően kimutatta, hogy a kétségtelen hitelességű közvetlen források nem nyújtanak alapot semmi olyan feltevés számára, mely a szentet ki akarja szakítani a középkori katolicizmus keretéből vagy éppen szembe akarja őt állítani a hivatalos 1 Speculum perfectionis seu S. Francisci Assisiensis Legenda antiquissima auctore fratre Leone. Paris, 1898. Újabb kiadása Le Speculum perf. ou mémoires de frère Léon sur la seconde partie de la vie de Saint François d’Assise címen a British Society of franciscan studies XIII. és XIV. köteteként jelent meg. Manchester, 1928—31. 2 Le origini dell’Ordine degli Umiliati. Rivista storico-critica déllé scienze teologiche, 1906. 862. 1. V. ö. Zanoni L. : öli Umiliati. Milano, 1911. 28.
