Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Tóth Tihamér: Mit kell a papnak tudni az átöröklésről?
MIT KELL TUDNIA A PAPNAK AZ ÁTÖRÖKLÉSRŐL? 345 hanem csak lappangott — műszóval «recesszív» tulajdonság volt — ez mindjárt kitűnt a második generációnál. Mendel u. i. elvetette az első ivadék magvait, vagyis a hibridmagokat, amelyek látszólag mind magasnak voltak termékei. Szigorúan vigyázott rá, hogy önmaguk porozzák be virágjukat, mert csak az ilyen továbbtenyésztés adhatott felvilágosítást arra, hogy az első ivadék egyénei mily tulajdonságokat vettek át a keresztezésre felhasznált szülőktől. Vájjon van-e bennük olyan rejtett tulajdonság is, ami az első generációban lappangott, külsőleg nem mutatkozott? b) Az elvetett hibrid-magvak a második generációban új meglepetéssel szolgáltak. Ezekből már nem lett csupa magas növény, hanem egy részükben már felütötte a fejét a bennük lappangó recesszív tulajdonság. Voltak köztük magas termetűek és voltak alacsonyak ; mégpedig ilyen megoszlásban : a domináns tulajdonságot mutató magas termetűek háromszor annyian voltak, mint a törpék, tehát a látszólag teljesen magas első generáció utódaiból a második generációban 25% már alacsonnyá lett és 75% maradt magas, vagyis kezdett szétválni az első generációban összehozott kétféle tulajdonság. Mendelt gondolkodóba ejtette a második generációnak ez a sajátságos viselkedése. Világosan látta, hogy az alacsony tulajdonság — amely a második generáció 25%-ában már felütötte fejét — megvolt az első hibrid-magvakban is, de lappangott bennük. c) Hogy utánajárjon a dolognak, a harmadik ivadékot is létrehozta és az új meglepetést jelentett. A második ivadéknak azok az egyedei, amelyek már akkor is a törpékké lettek, most már végkép azok is maradtak. Ezzel ellentétben azonban a magas termetűek tovább is oszlottak. Voltak köztük olyanok, amelyekből újra magasak lettek ; de voltak olyanok is, amelyek úgy viselkedtek, mint az első ivadék tagjai : vagyis 75%-ban magas, 25%-ban alacsony lett belőlük. Tehát a második generáció 100 elvetett magva így oszlott meg a harmadik generációban : a 25 alacsonyból mind alacsony lett ; a 75 nagyból 25 nagy lett ; maradt még 50 és ez épúgy fejlődött, mint a második generáció : vagyis 75%-ban nagy lett belőle, 25%-ban pedig alacsony. Ebből tehát világossá vált, hogy a második generáció 75%-ának magasából igazában csak 1/3 rész volt véglegesen magas, míg a 2/3 rész további szétválásra törekedett, mert a recesszív tulajdonság várta benne az érvényesülést. Ugyanily kísérleteket végzett Mendel síma és fűrészelt levelű csalánok keresztezésével is ; kísérletei beigazolták, hogy a keresztezés révén létrejött hibrid nem állandó életű, hanem a következő ivadékokban kiválnak olyan egyedek, amelyek a kiinduló szülőkkel azonosak. A második ivadéknak csak egy része a hibrid, másik része részben az egyik, részben a másik szülő sajátságát viselő tiszta egyed. Ezt a törekvést nevezzük m szétválás szabályának)). C) Ennek a szétválásnak magyarázatát is kereste Mendel, és el kell ismerni, nagyjában helyes magyarázatra akadt. Szerinte az első felemás ivadék egyéneiben az egyesült ellentétes tulajdonságok nem öröklődnek együttesen, hanem a hibrid egyén ivarsejtjeinek keletkezésekor ezen ivarsejtekbe csak az egyik tulajdonság hordozója (gén-je)
