Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása a forradalomtól a kiegyezésig
310 ECKHART FERENC fennállott. Rómának azonban az volt az álláspontja, hogy az érsek praeconisatiója az eddigi megyéjével való kötelék megszűnését (solutio vinculi) jelenti, amit az illető káptalannak is tudomására kell hozni. A magyar király kívánságának teljesítésére mégis megtalálták a módot. Kopácsy praeconisatiója is «cum absolutione vinculi, quo tenetur» történt, de a pápa «ex gratia speciali in exemplo non adducendo» hozzájárult az új prímás kívánságához, amit neki a magyar udvari kancelláriához benyújtott és az államkancellária (Staatskanzlei) útján Rómába eljuttatott külön kérvényben kellett kérni és őt adminisztrátori minőségben külön breve erősítette meg, amiért külön taksát is kellett fizetnie.1 Hasonlóképpen ment végbe Szcitovszky adminisztrátori kinevezése külön breve útján. (1849 szept. 23.) A többi üres püspökség betöltését Bachnak az új prímással való tárgyalása előzte meg. Ha a prímás tanácsai alapján megállapodott valamely személyben, úgy némely esetben a minisztertanács megkérdezése után annak felhatalmazása alapján kérdezte meg az uralkodót és annak helyeslését megnyerve tárgyait a kinevezendővei, máskor meg előzetes kérdezősködés a minisztertanácsban nem történt. Ezután terjesztette be a tulajdonképpeni javaslatot a minisztertanács elé, amelynek határozatát az uralkodó honorálta a kinevezéssel, és ez már 2—3 nap múlva követte az előterjesztést. így neveztetett ki még 1849-ben Karner Antal győri és Ranolder János veszprémi püspökké.1 2 Egri érseknek Bach Palugyay Imre nyitrai püspököt szemelte ki, aki «a forradalom alatt nagyon jól viselkedett». Ez azonban agg korára hivatkozva visszautasította a neki tett ajánlatot. Mikor a prímás 1850 elején Bécsben tartózkodott, vele, gr. Thun kultuszminiszterrel és Geringer polgári kormány- biztossal folytatott Bach megbeszéléseket s ezek következménye volt egy 1850 márc. 26.-i előterjesztése a minisztertanácsnak, amelyben Barta- kovics Bélát egri érseknek ajánlotta és a rozsnyói, kassai, valamint a szepesi püspöki szék betöltésére is tett javaslatot; ezek elfogadása után megtette felterjesztését az uralkodóhoz.3 A megtörtént kinevezésről az illetőt decretumban a miniszter értesítette. A horvát-szlavóniai püspökségek betöltése ügyében a kultusz- miniszter tett javaslatokat, előtte is kellett pl. Strossmayernek, az új djakovári püspöknek az esküt letenni.4 1850-ben kétféle változás állott be a püspökök kinevezése körüli eljárásban. Az egyik az, hogy a kivételes hadiállapot megszűntével a püspöki székek betöltésére vonatkozó javaslatokat már nem a belügyminiszter, hanem gróf Thun Leó kultuszminiszter terjesztette be, így már Moyzes István besztercebányai és Szaniszló Ferenc kinevezését is.5 1 A magyar kancellária és az államkancellária erre vonatkozó levelezése. Külügymin. Admin, ltár. F. 26. 2. cs. 2 Min. Rat. 1849 : 3810, 3811. 3 Min. Rat. 1850 : 1222. 4 Min. Rat. 1849 : 4497. A kinevezés nov. 18. Külügymin. Admin, ltár. F. 26. 2. cs. 5 Min. Rat. 1850:3293.
