Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Kühár Flóris: A mai vallástörténet fő irányai és módszerei (II.)
DOGMATIKA 269 siècle 1926, az ú. n. laikus gyónásra vonatkozó történeti anyagnak első kimerítő és megbízható földolgozása. Ugyanilyen kimerítő és lezáró mű : N. Paulus: Geschichte des Ablasses im Mittelalter, 3 kötet, 1922— 26. G. M. Van Rossum bíboros : De essentia sacramenti ordinis disquisitio historico-dogmatica, Friburgi, 1914 (2. kiad. 1928), döntő történeti érvekkel bizonyítja, hogy az egyházi szerek átadása nem tartózhatik a szentségi jel lényegéhez. Ma a leghevesebb viták a töredelem szentségének első kialakulása körül folynak. (Különösen arról van szó, vájjon Szent Ágoston ismeri-e már a szentségjellegű poenitentia privata-t.) Itt könnyű megnevezni a harc vezéreit : B. Poschmann, K. Adam, P. Gallier S. J., de nem lehet megjelölni olyan monográfiát, mely csak félig- meddig is megbízható, tárgyilagos útmutató lehetne ezen a még annyira bizonytalan területen. 3. Segédmíívek. Ezen a címen néhány gyűjteményes munkára, új kiadásra, teológiai lexikonra és dogmatikai segédkönyvre akarom fölhívni a figyelmet. A német katolikus tudomány jogos büszkesége a Concilium Tri- dentinum. Diariorum, Actorum, Epistularum, Tractatuum nova collectio. Edidit Societas Goerresiana. 1901-ben jelent meg az első kötete S. Merkle mintaszerű kiadásában, s a minap, 1932-ben ugyancsak Merklétől az utolsó (eddig 9 kötet). Minden kötet tudományos eseményszámba ment és a nemkatolikus tudósok részéről is osztatlan elismerésben részesült. Filológiai megbízhatóság dolgában melléje sorakozik egy újabb német — nemkatolikus — vállalkozás : Acta Conciliorum Oecumenicorum. Jussu atque mandato Societatis scientiarum Argentoratensis edidit Eduardus Schwartz. Ez az 1914-ben megindult vállalkozás eddig kiadta az Ephe- sinum-ra vonatkozó összes hozzáférhető aktákat, a minap (1933) megjelent a Chalcedonense-re vonatkozó első kötet. Tervben van egyelőre még a Constantinopolitanum II. Kár, hogy a kiadás inkább filológiai, mint teológiai. A zsinatok után az atyák azok, kikhez a teológusnak állandóan bejáratosnak kell lenni. S az utat semmiféle más vállalkozás oly könnyen és biztosan járhatóvá nem tette, mint a Kösel kiadásában megjelenő Bibliothek der Kirchenväter. Csak három éve fejeződött be a 60 kötetes 2. kiadás, és máris új sorozat indult, mely a 8. kötetnél tart (1934). Még csak 2—3 év kell, s olcsó, kényelmes formátumban (kötetje átlag 3—4 márka), nagyszerű bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátott, teljesen megbízható fordításban rendelkezésre áll az atyák műveiből mindaz, amire a teológiai és nem-teleológiai kutatásnak átlag szüksége van. A szükséges elméleti és irodalmi tájékozást megadja Rauschen kitűnő tankönyve, mely Altaner átdolgozásában (10—11. kiadás, 1931) rendkívül világos, könnyen áttekinthető és megbízható kalauz. A tudományos kutatást és tüzetesebb tájékoztatást szolgálja 0. Bardenhewer: Geschichte der Altkirchlichen Literatur a minap (1932) megjelent 5. kötettel befejezést ért ez az alapos, megbízható, nemkatolikusoktól is megbecsült munka, mely egyike az újabb katolikus tudomány kevés számú standard munkáinak. M. Grabmann: Die Geschichte der katholischen Theologie seit dem Ausgange der Väterzeit mit Benützung von
