Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Tóth Tihamér: Több pszihologiát a szószékre!
246 TÓTH TIHAMÉR Egyik-másik evangélium homiletikus elmagyarázása ; az Űr csodái ; az Ür példabeszédei ; biblikus személyek jellemképei az Ó- és Újszövetségből ; a szentségek ; a szentmise ; a házasság ; az Egyház stb. A hallgatók saját magukat érzik megbecsülve, ha az évi pré- dikációs munkának ilyen tervszerű felállítása által is betekintést nyerhetnek a prédikáló papnak értük, az ő lelkűkért végzett fárasztó munkájába. V. A szentbeszéd eredményességének néklülözhetetlen előmozdítója a kellő előkészület is. Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy «a könnyű beszélőképesség» még korántsem elég a siker biztosításához. Mert hiszen nem az a fontos, hogy beszéljünk, hanem az, hogy mit beszélünk. Aki a szentbeszédre csak úgy futtában, felületesen készül, az nincs világos tudatában a szószék nagyszerű hivatásának, de egyben a szónok súlyos felelősségének sem. Akik azzal dicsekszenek, hogy «ők könnyen készülnek», nem veszik észre, hogy őket meg «nehezen hallgatják». Talán jogosan applikálhatjuk ezekre Szent Pál szavait : «... ne cum aliis praedicaverim, ipse reprobus efficiar» (Cor. I. 9, 27). És nem ártana megfontolniok Cicero figyelmeztetését sem : «Quoties dicimus, toties de nobis judicatur». Az ilyen gyorsan és könnyen készülő szónokoknak szeretném figyelmébe ajánlani Lacordaire esetét, aki már szónoki hírnevének tetőpontján állott, mikor egy internátus látogatása alkalmával az intézet direktora megkérte, hogy intézzen pár szót az ifjúsághoz. És a világhírű szónok így felelt : «Ha előbb értesített volna erről, gondolkodtam volna azon, hogy mit mondjak. De többre becsülöm a nyilvánosság előtti szereplést, mintsem hogy azt megtegyem készület nélkül». — Professzor úrnak könnyű beszélnie, — mondta egy plébános Stolz Albánnak — csak úgy kirázza a kabát újjából. Stolz fölvetette fejét : — Mit gondol, a tegnapi beszédemre mennyit készültem ? — Egy negyedórát, — felelte a plébános. — Egy egész hetet, — szólt Stolz és odavitte a beszéd kéziratát az illetőhöz. Ez az az «Achtung vor der Majestät des Wortes», amit bold. Keppler püspök oly sürgetőleg követelt. Az alapos készülést nemcsak az Isten igéjének kijáró tisztelet teszi szükségessé, hanem az okos pszihológia is, a mai templomi közönség természete is. Hol vagyunk már attól a kortól, melyben a hallgatóság a tekintély elve alapján engedelmes lélekkel vette
