Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig
228 ECKHART FERENC suffraganeus káptalan utolsó helyére került. A kancelláriának ezt a javaslatát Lorenz államtanácsos megrótta. Szerinte a kancellária referense csak azt célozza javaslatával, hogy a folyamodónak «kövérebb állást» (eine fettere Pfründe) juttasson más káptalannál, a káptalan tagjainak nyilvánvaló visszaszorításával és a jogos előlépés elzárásával. A kancellária a helytartótanácsnak azt a rendeletet adta ki, hogy ebben az ügyben másodszor is mondjon véleményt. «A kancellária referense klienseivel, mint már többször megírtam, mindaddig a háttérben marad, amíg nem merítheti azt a biztos reményt a hatóságok javaslataiból, hogy szándékait keresztülviheti és feljogosítottnak hiszi magát, hogy ezután e célból kibocsátott kancelláriai decretumokkal az alsóbb hatóságoknak imponálhat és őket pártfogoltjai kedvéért közvetve, első javaslatai visszavonására bírhatja.» Ez a terv azonban nem sikerült, mert a helytartótanács egyházi bizottsága a prímás elnöklete alatt megmaradt az eredeti javaslat mellett, mert jogtalannak látta a gradualis promotio mellőzését.1 Maga Pálffy kancellár sem járt máskép, mikor székesfehérvári nagypréposttá gróf Zichy Domokost akarta kineveztetni, aki nem volt a káptalannak eddig tagja. Az államkonferencia a rendes javaslattételre utasította a kormányszékeket, aminek eredménye az lett, hogy az éneklőkanonok neveztetett ki és az utána következők előlépése után Zichy az utolsó megüresedett helyre került.1 2 * * * Az egyházmegyék szervezése körül Ferenc is ugyanazokat a korlátlan jogokat gyakorolta, mint nagyanjya, Mária Terézia. Kitűnik ez az egri egyházmegye felosztása idejében követett eljárásból. 1802 március 7-én Ferenc kéziratot intézett Pálffy kancellárhoz : Mivel az egri egyházmegye igen nagy kiterjedésű és egy főpásztor a hívek lelki szükségleteinek sérelme nélkül nem láthatja el annak kormányzását, azt akarja, hogy amint már nagyanyja szándékozta, daraboltassék az fel. A kancellária tegyen tehát kettős felterjesztést, hogyan lehetne két, avagy három megyére felosztani az egri püspökséget.3 A kancellária a káptalanhoz fordult felvilágosításokért, amely — sedisvacantia idején — az egyházmegye ügyeit vezette. A káptalan persze nem jó szemmel nézte a tervezett felosztást és a kancellária a káptalan kívánságára hajlandó is lett volna elhalasztani az uralkodó kívánságának megvalósítását — esetleg ad Graecas Calendas, Ferenc azonban szokatlan erélyességgel követelte, hogy legfőbb magyar kormányszéke minél előbb tegye meg javaslatát.4 Az előmunkálatokat Pálffy kancellár elnöklete alatt a király megbízásából összehívott bizottság végezte, amelynek tagjai voltak a kalocsai érsek, az országbíró, a magyar kamara elnöke és báró Eötvös 1 U. o. 2 C. A. 1837 : 949, 1810. 3 O. Ltár. Kanc. 1802 : 2219. 4 Kanc. 1802 : 4954. Orsz. Ltár.
