Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig
226 ECKHART FERENC Ettől kezdve a káptalani javadalmak betöltése állandóan úgy történt, hogy csak az illető püspök tett javaslatot a megyéjében lévő székes vagy társas káptalannak praebendái ügyében. A javaslatot a helytartótanács vette tárgyalás alá, megtette rá a megjegyzéseit, azután a kancellária következett, végül az államtanács meghallgatása után döntött az uralkodó. A püspök az üres helyre több, rendesen három egyént jelölt, felsorolva jelöltjeinek szolgálati éveit és érdemeit.1 De négyes, sőt ötös jelölés is előfordul.1“ Persze, mikor sok hely betöltéséről van szó, nincs ilyen hármas jelölés. A kalocsai érsek 1790-ben 8 piae- bendára 10 egyént jelölt.15 A kormányszékek javaslata, de még az államtanács véleménye sem egyezett meg mindig a püspökével és nem egyszer ilymódon a kormányszékek javaslatára jutottak érdemes emberek kanonoki stallumokhoz, akikre a püspök javaslatának megszerkesztésekor nem is gondolt, vagy akiket éppen csak mellékesen említett meg.1 2 A helytartótanács meg is változtatta néha a jelöltek sorrendjét.3 A kormányszékek általánosan követett szempontja az volt, hogy a praebendák elsősorban a lelkipásztorkodásban kifáradt papok ellátására, jutalmazására szolgáljanak. Legalább tízévi lelkipásztorkodást követeltek meg attól, aki valamely kanonoki stallumra pályázott. Mikor pl. a szepesi püspök egy alkalommal két üres helyre négy jelölt közül első helyen titkárát hozta javaslatba s utána sorolt több idősebb papot, az egyik államtanácsos kikelt az eljárás ellen és kiemelvén a fenti elvet, elérte a püspöki titkár kinevezésének mellőzését.4 Épp a szolgálati évek száma volt az ok, amely miatt a kancellária megváltoztatta a felterjesztettek sorrendjét. Így pl. egy ízben, mikor a munkácsi püspök öt papját jelöli egy megüresedett kanonokságra, a kancellária a püspök jelölésében negyedik helyen szereplőt teszi az első helyre, «mert az valamennyi között legtovább, és pedig már 35 évig lelkipásztorkodott».5 Királyi elhatározás állapította meg ezért a püspököknek azt a kötelességét, hogy minden egyes jelöltnél tüntessék fel a lelkipásztorkodásban eltöltött évek számát.6 A szolgálati évek ilyenforma jutalmazása azután persze maga után vonta, hogy a káptalanok tehetetlen öreg emberekből állottak, akik az egyházi ügyek szolgálatában nem voltak felhasználhatók. Észrevették ezt már egykorúak is. József nádor 1806 júniusában a magyar katolikus klérusról a következőket írja : «A legutóbb elhalt prímás, Batthyány életében az egyház befolyása jelentős volt és az államnak hasznos, mióta azonban a klérus ezt az annyira méltó fejét elvesztette, mióta a püspökségeknek több, mint a fele megürült és betöltetlen maradt, mióta 1 St. R. 1790:1373, 1384, 1800:1021, 1833:1451 stb. St. R. 1790:2110, 1800:1527, lb St. R. 1790 : 1723. 2St. R. 1790:1596, 1669, 2711. 3St. R. 1790:1723. 4St. R. 1790:2175. 6St. R. 1800:1527. így 1805:1240. "St. R. 1790:2285.
