Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig
Ilyesformán 1797-ben 1,882.485 katolikus, a hívőknek majdnem fele és az összes területnek kétharmada volt főpásztor nélkül. 1800-ban a prímási széken kívül hét püspöki szék volt üres (Eger, Vác, Nagyvárad, Besztercebánya, Rozsnyó, Pécs és Csanád), köztük némelyek már kilenc, mások 7—4 éve. Ez a hivek lelkiéletének olyan nagyfokú károsodásával járt, hogy a király öccse, József nádor felemelte ez ellen tiltakozó szavát. Szerinte egy-két püspöki szék üresen hagyása még csak elfogadható állampénzügyi okokból, de a fennálló arányokban nagyobb morális kárt jelent, mint amennyi hasznot hajt. Ezért ajánlotta legalább három püspöki szék betöltését. Fontosnak tartotta az esztergomi érsek kinevezését, mégpedig politikai okokból, mert az érsek az országgyűlés tárgyalására nagy befolyással bír és mint a papság feje, az országgyűlésen kívül is sokat tehet a kormányzat érdekében.1 A nádor figyelmeztetéseinek meg is volt a hatása. Azonban utóbb is találkozunk ezzel a jelenséggel. Esztergom 1816—1819-ig, utóbb 1831—1839-ig, Kalocsa 1817—21-ig és 1832—40-ig, Győr 1823—26-ig, Vác 1816—23-ig nem volt betöltve. Az öregedő beteges uralkodó, mint egyebekben, e kérdésben is a halogatás politikáját követte. A magyar kancellária, az egyes püspökségek állapotára való tekintettel, sürgette is felterjesztése elintézését.1 2 Előfordul azután, hogy maga a szentszék a nun- cius útján, vagy a vatikáni osztrák követnél sürgette a betöltést. így 1847 július 1-én a nuncius figyelmezteti Metternichet, hogy a váci és szepesi püspökség már régen üres és kéri a püspökök nominatióját, tekintettel arra, hogy a székek üresen hagyásából sok baj származik.3 1848 elején meg a római követ jelentéséből értesült a bécsi udvar arról, hogy maga a szentatya többször személyesen is kifejezte kívánságát, hogy a monarchiában megüresedett érseki és püspöki székeket mielőbb töltsék be. 1848 áprilisában pedig a bécsi nuncius jegyzéket intézett gróf Ficquel- mont osztrák külügyminiszterhez, amelyben figyelmeztette, hogy Magyar- országon hat főpapi szék (Esztergom, Eger, Vác, Szepes, Székesfehérvár és Győr) áll üresen, holott a súlyos körülmények azt kívánják, hogy minél előbb gondoskodjanak nominatióval a hívek lelki üdvéről. A nuncius csak a legfőbb érveket sorolta fel a betöltés mellett : a tized ügyében hozott törvény azt a veszélyt rejti magában, hogy a plébániák csaknem minden javadalmazástól megfosztatnak és a püspökök volnának hivatva a sürgős szükségletekről gondoskodni. Az államérdek is kívánja a nuncius szerint a kinevezéseket. «Ily mozgalmas időkben a püspökök tanításukkal és tekintélyükkel nagy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a népet a rend és az uralkodó tekintélye iránti hűségben megerősítsék és sok bajt megakadályozzanak.» Az osztrák külügyminiszter a nuncius jegyzékét, mint amely «alapossága miatt figyelemre méltó», a magyar külügyminiszternek küldötte el azzal a kéréssel, hogy közölje vele mindazt, ami alkalmas arra, hogy a szentszékkel «az egyházi ügyekre nézve fennálló összekötte1 Domanovszky Sándor : József nádor iratai. I. 318. 1. 2St. R. 1834:54. 3 Külügymin. Admin. Arch. F. 26. 2. Bécsi állami levéltár. A KIRÁLYI KEGYÚRI JOG GYAKORLÁSA MÁRIA TERÉZIA KORÁTÓL 217
