Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig
E tárgyalások alatt ismételten történt hivatkozás V. Márton pápának a konstanzi zsinaton kiállított bullájára, amellyel a magyar király kegyúri jogait megerősítette, s amelyre tudvalevőleg Verbőczy hivatkozott először. Az államtanácsban úgy hitték, hogy nem lesz nehéz erről a bulláról hivatalos másolatot kapni a konstanzi püspöki levéltárból, ahol a zsinat iratait őrizték. Annyira bíztak Verbőczy értesítésében, hogy a királyné maga Íratott kabineti titkárával, Nenyvel a konstanzi püspöknek, hogy küldje meg neki a bulla másolatát.1 Az eredményről semmi értesítés nem maradt ránk, a kutatás bizonyára hiábavaló volt, mert különben az államtanács irataiban kifejezésre jutott volna az öröm e nagyfontosságúnak tartott, de eddig senkitől sem látott irat megtalálása felett. Fraknói munkája után nem szükséges vázolnom, hogy Mária Terézia, az első «apostoli király» új püspökségek alapításával, az eddigi egyházmegyék felosztásával oly kiterjedt mértékben gyakorolta a kegyúri jogokat, mint még egyik sem elődei közül. Kollár munkái és memorandumai, azután tanácsosainak febronianius nézetekkel telt javaslatai megerősítették abban a véleményében, hogy hivatva van az egyház ügyeit a legteljesebb mértékben igazgatni. Mint Fraknói mondja : «Mária Terézia uralkodása alatt a királyi kegyúri jog fejlődésének útjain visszatért oda, ahol Szent István király idejében állott».1 2 * * * Nincs helye annak, hogy azt a nagytömegű intézkedést ismertessük, amelyet 11. József gyakran a kegyúri jogra hivatkozva tett s amelyek a rationalistikus felfogásból fakadtak. Hogy ez utóbbi volt a gyökere az egyházzal szemben követett politikájának, az kiderül abból, hogy Ausztriában ugyanazokat az önkényes rendeleteket foganatosította, mint Magyarországon. Az egyházi ügyek épúgy az államfő rendelkezési körébe tartoztak e felfogás szerint, mint a közigazgatás különféle ágai. Ez ügyek intézésére Lombardiában már Mária Terézia megszervezte a «regio economato»-t és annak mintájára József 1782-ben az egész monarchia számára hasonló szervezetett állított fel, amelybe a cseh-osztrák és magyar udvari kancelláriából egyaránt akart tanácsosokat beosztani. Ez hivatva volt többek közt mindenféle egyházi javadalom betöltésére vonatkozólag javaslatot tenni, az új püspökségek felállítására és a meglevők célszerű beosztására vonatkozó intézkedéseket végrehajtani stb.3 A magyar kancellária természetesen nem nézhette jó szemmel jogkörének ezt a megcsorbítását és gr. Esterházy Ferenc kancellár tiltakozott az ellen, hogy a kegyúri jog gyakorlását, a kancellária egyik főügykörét elvegyék tőle és hogy a legfőbb magyar kormányszék a magyar 1 U. o. 2 I. m. 502. 1. 3St. R. 1782: 1514. A KIRÁLYI KEGYÚRI JOG GYAKORLÁSA MÁRIA TERÉZIA KORÁTÓL 215
