Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Aistleitner József : Az ószövetségi életfogalom. III.
AZ ÓSZÖVETSÉGI «ÉLET»-FOG ALOM. IV. Az «élet» mint újjáéledés és gyógyulás. «És készíte Mózes érckígyót és póznára tévé, és lón, valahányszor kígyó megmart valakit, ha az reátekintett az érckígyóra- meggyógyult» (Tn). A nn ige ezen a helyen gyógyulást jelent ; aki a dolgok természetes rendje szerint a halál martaléka, mégis életben marad. — Miután a Józsué vezetése alatt álló nép Gilgalban körül, metélkedett, kiki a maga helyén heverészett a táborban, míg csak fel nem épült (onTn T?) (Jós. 5, 8). Itt nincs szó halálos veszélyről és abban való életbenmaradásról, hanem újból való megerősödésről és felépülésről. Nincs tehát igaza Baudissinnak, aki úgy tudja, hogy az ószövetségi életfogalom épúgy osztatlan és fokozást, gyengülést nem ismer, mint a halálé. Láttuk, hogy D^n jólétet, szerencsét is jelenthet, tehát olyan dolgokat, amelyekről köztudomású, hogy igen nagy fokozati különbségeket tüntethetnek fel ; ugyanez áll a testi egészség állapotára nézve is, hiszen a teljes egészség és a betegség közé átmeneti állapotok széles skálája helyezkedik. A un gyök vázolt jelentéséhez közel áll az újjáéledés, a felüdülés jelentése. Ilyen esetekben többnyire nincsen szó betegségről, hanem oly állapotról, amely szerencsétlenséget vagy az életkedvnek megfogyatkozását jelenti : eme állapot elmúltával a régi életerő újra visszatér. Sokan az összes idevágó esetekről épúgy, mint a gyógyulásnak imént említett jelzéséről azt hiszik, hogy azok a halottakból való feltámadás képének átvitt értelemben való alkalmazásai. A szerencsétlenség és a betegség ugyanis olyan mint a halál, amelyből Jáhve az embert fel tudja támasztani.1 Több esetben csakugyan a betegségnek és a bajnak a halálhoz és az alvilághoz való hasonlításával van dolgunk, de úgy vélem, hogy nem kell minden esetet erre a kaptafára húzni. Jákobról, aki fiai útján József életbenmaradásáról értesül, Gn. 45, 27-ben a követ1 V. ö. Baudissin A. u. E. 392 sk. Nötscher A. a. A. 17 sk.
