Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Trikál József: A keresztény bölcselet jelentősége korunkban (I.)
A KERESZTÉNY BÖLCSELET JELENTŐSÉGE KORUNKBAN 197 Kelet népei, amelyeknek istenei egykor Rómában is székeltek, szétmorzsolódtak. A görög-római jogállam törmelékekre morzsolódott. De a törmelékeket igazi Európává Krisztus és a középkor építették föl. Azt hiszem, egyre jobban kidomborodik alapeszmém és vezető gondolatom : mi is voltakép az európai szellem? És milyen a kapcsolata az európai szellemnek a középkorral? Az európai szellem három főelemből kikalapált nemes öntvény. Az európai lélek először magában foglalja a Kelet népeinek szellemén felnevelkedett görög szellem minden nemes kincsét. A görög lélek az európaiságnak igazi alapja. A görögöknek köszönhetjük mindazt, ami bennünket az emberiség többi részétől a legmélyebben elválaszt. Nekik köszönhetjük a logikát, a szellem fegyelmezettségét ; nekik azt a rendszeres gondolkodást, amely mindent az emberre, a teljes emberre vonatkoztat. Arra az emberre, aki nemcsak értelem, hanem szív és akarat is. Arra az emberre, aki jól tudja, hogy az ismeret fészke az ész. De azt is tudja, hogy az igazi nagy gondolatok mégis a szívből erednek. Arra az emberre, aki mélyen bepillant az ember érzelemvilágába és tisztán látja, hogy az érzelmek és az akarat mily hatalmas szerepet játszanak az ész műveleteiben. A görög ember épp azért lénye minden részét fejleszté, hogy egyéniségének erőiben összhang és mérték uralkodjék. Fejleszti szellemét ítéletének aprólékos kritikája és elemzése, egyes értelmi feladatainak észszerű csoportosítása és formáinak szabályozása révén. így védi meg szellemét a túlzástól, az álmoktól és a homályos fellegváraktól. De fejleszti testét is, testének arányait, teste alkatrészeinek formáit. Nem a durva sportot, hanem a tornát műveli. A görög ember bámulója épúgy a szép léleknek, mint a szép testnek. A görögök a szigorúan vett tudományok felfedezői. Ők hámozták ki a mythologiából a bölcseletet és a bölcseletből a tudományt. Ők találták fel a geometriát, a legszabatosabb és legvilágosabb tudományt és ők állították trónra a geometriai észt, mint minden tudomány eszményi szabályát és példánypékét. Ők a művészeteknek, a tudományon nyugvó művészeteknek a szülői. A római nép átvette ezt a tudományt ; átvette ezt a bölcseletet és átvette a művészeteket. Átvette, de tovább nem igen fejlesztette.
