Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Radó Polikárp: A zsoltárkönyv a tökéletes élet útmutatója a szentatyák szerint
176 TÓTH TIHAMÉR sok «új módszernek» csak a neve új, valójában azonban régen is alkalmazták azt az ügybuzgó hitoktatók. A könyv által nyújtott bő anyag egyébként kimerítően tájékoztat az elméleti katechetika kérdéseiben. A hitoktatásnak még mindig megoldatlan problémája a tanulók szorosabb bekapcsolása a diákmisékbe. Az a sok irányú próbálkozás, amit a legjobb katecheták e pontban megvalósítottak, mutatja a kérdés nehézségét. Elemista növendékek részére értékes új segédeszközt adott ki a paderborni Schöningh-cég «Eine Altartafel» címmel. (Ára : 6.80 Mk.) Ez a legújabb szemléltetési eszköz négyszínnyomásos, 78 x 58 cm nagyságú kartonon művészi kivitelű templomszentélyt ábrázol nagy oltárral és 39 kivágott figurával (pap, ministráns és szerelvények). A kartonfigurákat a legkülönfélébb helyzetbe lehet állítani és a szentmise egész lefolyását a gyermekek előtt szemléletesen bemutatni. Kedves kis könyvet írt a gyermeki lélekről Bertram bíbornok : «Jugendseele, kostbar in Gottes Augen». (Herder, 1933. Ára : 3.60 Mk.) Nem más az, mint egy nagyszabású főpásztori körlevél a kát. ifjúsághoz, szülőkhöz, nevelőkhöz arról, hogy mivel tartozik a mai ifjúság Istennek, Egyháznak, szülőknek. A nevelők pedagógiai bölcseséget, az ifjak világos útmutatást találnak a könyvben. Lindworsky jezsuita atya új kis füzete — «Erfolgreiche Erziehung» — mindössze 46 oldal terjedelmű (Herder, 1933. Ára : 1 Mk.), de rendkívül gazdag az akarat nevelésére vonatkozó gyakorlati útmutatásaiban. A füzet tulajdonképpen gyakorlati kiegészítése a szerző régebben megjelent «Willenschule» c. művének és elsősorban a terheltség miatt nehezen nevelhető gyermekek befolyásolásával foglalkozik. Legfontosabbnak tartja helyes hivatásuk megtalálását. H. Frankenheim könyve «Die Entwicklung des sittlichen Be- wusztseins beim Kinde» (Herder. Freiburg. Br. 1933. X + 197 1.) egy még nem eléggé tisztázott részletkérdéssel, a gyermek erkölcsi öntudatának fejlődésével foglalkozik és saját megfigyelései, szülők följegyzései, klasszikus pedagógusok megállapításai, életrajzok és kísérleti kutatások adatai nyomán igyekszik a fölvetett kérdésre világosságot vetíteni. A szenteknek és nagy embereknek az ifjúság részére készülő életrajzával szemben annyi jogos követelményt állít fel a valláspedagógia, hogy nem nagyon bővelkedünk életrajzokban, melyek e nevelői követelményeknek megfelelnének. Ezt a hiányt igyekszik legalább némileg pótolni E. Wagner, mikor «Christusjugend» címmel négy füzetre való rövidke életrajzgyüjteményt tervezett ki. Ezekből kettő már meg is jelent. Az első — «Tapfere Jungen» (Herder. Freiburg i. Br. 1933. 104 1. Ára: 1.40 Mk.) —8-12 éves fiúk számára közli hat, a szentség hírében elhúnyt és nemrégiben élt fiúnak élettörténetét; a másik — «Christuskämpfer» (Herder. 1933. 104 1. Ára : 1.40 Mk.) — újabb hat ifjú életét adja 13-16 éveseknek feldolgozva. Valamennyiből azt tanulja meg a fiatal olvasó, hogyan sikerült hozzá hasonló körülmények közt élt modern ifjaknak a mai élet csalogató kisértéseiben is Krisztusra szegzett szemmel járni és sértetlenül jutni az erkölcsi tökéletességre. Nálunk boldogult hg. Batthyány-Strattmann László adta ki annak idején ily értékes nevelői formában megírva meghalt fiának, Ödönnek életrajzát
