Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Radó Polikárp: A zsoltárkönyv a tökéletes élet útmutatója a szentatyák szerint
162 OETTER GYÖRGY Edmund Nied «Glauben und Wissen nach Thomas von Aquin» (Waibel : Freiburg, év nélkül) című munkája világos fogalmazásban adja elő, hogy a hit és tudás egymást harmonikusan kiegészítik, van észtudomány: a filozófia, és hit-tudomány: a teológia. Valamiképpen minden tudománynak, ha nem is pozitive, de legalább negative a teológia szerint kell orientálódnia. Azonban Szent Tamás hirdeti a legbuzgóbban a filozófia jogait és önállóságát. Heinrich Lennerz S. J«Natürliche Gotteserkenntniss». (Herder : Freiburg, 1926.) Elsősorban a nagyközönség és nem a szaktudós számára készült munka, mely arra ad feleletet, hogy a legutóbbi száz év folyamán milyen állást foglalt el az Egyház a természetes Isten-ismerés kérdésében. Van-e természeti létrendi biztos, tudományosan igazolt Isten-ismeret, van-e érv Isten létezése mellett, amelyet jogosan mondhatunk érvnek, avagy meg kell elégednünk azzal, hogy minden Istenismeret alapja a hit? Csak az Egyház hivatalos megnyilatkozásaiban keres feleletet a kérdésre s ezért röviden előrebocsátja a hivatalos egyházi előterjesztés különböző formáit és azoknak kötelező erejét. Azután sorra veszi a különféle téves nézeteket : Louis Eugène Bautin, racionalizmus, szemiracionalizmus, tradicionalizmus, ontologizmus, a löweni iskola, mindegyikre vonatkozólag közli a hivatalos egyházi állásfoglalást. Különösen részletesen foglalkozik azokkal a tévedésekkel, amelyeknek gyökere a racionalizmusba nyúlik. Külön fejezetben tárgyalja az Egyház állásfoglalását a XIII. Leó pápától XI. Piusig (1926-ig) terjedő időben. Bár elsősorban történeti ismertetést akart nyújtani, mégis a tárgyalás folyamán megtanít a modern gondolkodásban az igaz és hamis tanítás között különbséget tenni. Azzal, hogy a felhasznált hivatalos előterjesztések szövegét latin nyelven is közli a függelékben, a szakemberre van tekintettel. Értékes munka. Thomas Ohm: «Die Stellung der Heiden zur Natur und Übernatur nach dem Hl.Thomas von Aquin». (Aschendorf: Münster, 1927.) Misszionárius írta missziós célokra ezt a munkát, mely Szent Tamás alapos ismeretében határozottan fogalmazza tételeit. Szakember is hasznát veszi. Josef Hasenfuss: «Die Grundlagen der Religion bei Kant». (Becker : Würzburg, 1927.) Messziről kezdi Kant vallás-elméletének ismertetését : Kant jelleméből és környezetének befolyásából, különösen fiatal korában. Csak aztán mutatja ki, hogy mennyire organikusan illeszkedik bele ez a vallásfogalom Kant rendszerébe, különösen ismerettanába és hogy ezáltal mennyire meg van határozva az ő állásfoglalása a kereszténységgel szemben. Könyvének második részében Kant vallás-elméletét veszi alapos és találó bírálat alá. Joggal keresi az alapvető tévedést Kant kritikai álláspontjában és gondolkodásának ezáltal meghatározott aprio- ris módszerében, amely miatt képtelen a vallást és a kereszténységet úgy megismerni, amint az a valóságban létezik. Heinrich Newe: «Die religiöse Gotteserkenntniss und ihr Verhältnis» zur metaphysischen bei Max Scheler». (Becker : Würzburg, 1928.) A metafizikai és vallásos Isten-ismerés fogalmainak tisztázása után a fenomenológiai irányt képviselő Scheler vallás-elméletének módszeres és ismeret
