Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Meszlényi Antal: Az érsek-prímási méltóság betöltése 1837-39
136 MESZLÉNYI ANTAL Ennek tulajdonították meghátráló lépését fönt Bécsben. A nuncius is csak részben ismerte el indokolásának tárgyi helytállását ; sokkal elhatározóbb tényezőnek tekintette a kiváló főpap nagy szerénységét és gyengéd lelkiismeretét, mely számbavette saját erejét és az egyházra nézve kedvezőtlen magyarországi viszonyok között súlyos feladatot, s úgy találta, hogy új állásának eredményesen nem képes megfelelni.1 Ez a nem várt és rosszkor jött lemondás aggodalommal töltötte el Altierit. Tartott tőle, hogy a kinevezés ismét elhúzódhatik Isten tudja meddig. Metternich azonban megnyugtatta, hogy ettől nem kell félnie. Az államtanács felfogása ugyanis az volt, hogy Kopácsy elhatározásában döntő szerepet játszott az esztergomi félbemaradt építkezés is. Hogy ezen könnyítsen, azt javasolta a királynak, hogy az államkincstár folyósítson neki az érsekség időközi jövedelmeiből 700.000 frt-ot, s ezzel az összeggel lényegesen segítse elő az építkezés befejezését. Szó volt arról is, hogy amíg ez meg nem történik, tartsa meg a veszprémi püspökségét, melynek jövedelmét szintén az említett célra fordítsa. A király az előterjesztést elfogadta s ezzel olyan akadályt hárított el, mely nagyon valószínűsítette, hogy Kopácsyt sikerül megnyerni elhatározása visszavonására. Az bizonyos, hogy túlérzékeny Ielkiismerete megremegett a nagy felelősség súlyától, de József nádor véleménye szerint ezt nem lehet döntő fontosságúnak elfogadni s a királynak ki kell tartania eredeti elhatározása mellett.1 2 így adta ki 1839 jan. 6-án Ferdinánd második kéziratát, mely a következőket tudatta Kopácsyval : «Önnek 1838-dik évi dec. 26-ról Hozzám intézett előterjesztését tudomásul vettem. De miután én e lépésemmel érett megfontolása után szemeltem és neveztem ki Önt Magyarország prímási méltóságára, nem határozhattam el többé Magamat ezen rendeletemtől elállani, minthogy én még inkább meg vagyok győződve, hogy épen azon tulajdonok, melyek választásomat Önnek személyére vezérlék, fogják Önnek a szükséges erőt kölcsönözni, hogy ama magas kötelességeket teljesíteni képes legyen, melyek Önre, mind az egyházi, mind a világi téren várnak.»3 Az államtanács úgy döntött, hogy e határozatot a magyar kir. udvari kancellária egyházi ügyeinek a referense, Balassa Gábor 1 Arch. Segr. Vat. di Stato 1842—43. Fase. Primate d’Ungheria 1838— 42. No 580. A nuncius 1839 jan. 4-én kelt jelentése. 2 U. o. No. 584. A nuncius 1839 jun. 8-i jelentése. 3 Török János : i. m. 241. 1.
