Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Meszlényi Antal: Az érsek-prímási méltóság betöltése 1837-39
AZ ÉRSEK-PRIMÁSI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSE 129 mértékben. Egyébként a nunciust azzal az ígérettel bocsátotta el, hogy a kérdést nem ejti el végleg, hanem gondolkozik azon, mit lehetne tenni a hosszú széküresedés jelen és jövő káros hatásainak a megszüntetésére.1 Altieri első kísérlete látszólag meddőnek bizonyult, de Lam- bruschini államtitkár nem ilyennek tekintette. Dicsérte a nuncius buzgalmát s ösztönözte, hogy kezdeményezésével ne hagyjon fel mindaddig, míg a kormány ellenkezését meg nem töri.2 Néhány hónapig nem jött szóba a kérdés, de azután 1838 március elején maga Metternich hívatta őt, hogy újból tanácskozzék vele. A megkezdett fonalat tehát nem ejtette el s így a nuncius első tárgyalása alkalmával sokkal többet ért el, mint gondolta volna. Persze a végleges eredményhez még hosszú út vezetett. A jelen esetben ugyanis Metternich, kivált magyar szempontból azzal a meglepő bejelentéssel hozakodott elő, hogy a kormány kész az érsek-prímási méltóságot betölteni, de a király erre a fiatal és az udvar előtt nagy kegyben levő herceg Schwarzenberg Frigyes József salzburgi érseket szándékozik kinevezni. A magyar egyháztörténetben ez nem volt egyedülálló példa. Számos osztrák és cseh származású főpappal találkozunk, akik egy-egy jól jövedelmező püspöki stallu- mot összeköttetéseik révén elhalásztak a magyarok elől. Kevéssel előbb (1819) is a győri püspökséget a salzburgi érsek hasonnevű rokona, Schwarzenberg Ernő kapta meg. A magyarok tehát egészen érthető okokból nem vették jó néven, hogy a kormány idegeneket ültet a nyakába. Metternich ezenfelül az ifjú érseket különös díszszel és pompával szerette volna a magyar egyház élére állítani. Mint a király óhaját adta elő, hogy a pápa, mielőtt még prímási kinevezését megkapná, díszítse fel őt a bíborral.3 Ez a prímások életében csak legutóbb történt meg Serédivel s hogy miért, arra mindenesetre a szentszéknek megvolt a maga oka. De az egészen ifjú Schwarzenberg herceggel szemben semmi olyan indok nem merült fel, ami ezt a szokatlanul magas előléptetést érthetővé tette volna. De prímási kinevezését még maga a nuncius sem tartotta szerencsés gondolatnak. Metternich ugyanis nem sokkal előbb még olyan főpapot óhajtott, akiben megvan a fizikai, szellemi erő és frisseség, aki kitűnően ért nemcsak az egyházi, hanem a politikai ügyekhez is. Már pedig Schwarzenberg még egészen fiatal volt, 1 U. o. 2 U. o. Lambruschini válasza. Roma. 1837 okt. 27. No 66.951. 3 U. o. A nuncius 1838 márc. 20-án kelt jelentése. No 146. Theologia. 9
