Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Meszlényi Antal: Az érsek-prímási méltóság betöltése 1837-39
AZ ÉRSEK-PRIMÁSI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSE 127 püspökkel. Bécs azonban nem hajlott erre. A nuncius ennek okát abban látta, hogy Magyarországon régi idők óta olyan gyakorlat fejlődött ki, melyet azonban ő visszaélésnek nevezett, amely szerint a püspökök elhalálozása után a kincstár mindaddig magának foglalta le az egyházmegyei javak hozadékát, amíg a király az utódot ki nem nevezte. Ekként tekintélyes jövedelemhez jutott s nem tartozott elszámolással, hogy azt hová fordította. A legritkább esetben szokott megtörténni, hogy egyházi célokra használta volna. Ha ezt megteszi, a jelen esetben is a Rudnay kezdeményezte esztergomi bazilika s a többi épülettömbök építkezése erős léptekkel haladhatott volna a befejezés felé, abból az 5 esztendős jövedelemből, amit az érsekség Rudnay halála óta hozott. De erre alig került valami, aminek a következménye lett az, hogy a befejezetlen bazilika a többi épületrészekkel, kitéve az idő viszontagságainak, erősen megrongálódott. A katolikusok tömege már emiatt is zúgolódott s a kormányt tette felelőssé, mert nem akarta az új érseket kineveztetni, aki befejezhette volna Rudnay kezdeményezését.1 Altieri mindaddig nem avatkozott ebbe az ügybe, amíg olyan légkört nem tudott magának teremteni, hogy szava ne a pusztába kiáltóéhoz hasonlítson. Eltekintve személyi kiválóságaitól, már hercegi rangja is alkalmassá tette, hogy a hatalma delelőjén álló Metternich megbarátkozzék vele. Amikor ez bekövetkezett, pillanatig sem habozott, hogy e fontos kérdést a császári udvar részéről elintézhesse vele. A pápai kúria részéről nemhogy akadály nem merült fel, hanem egyenes kívánság volt, hogy az 5 esztendős széküresedés végre szűnjék meg. 1837 október elején tehát beállított hozzá kérésével. Egyéb indokai között megemlítette, hogy az újítók, azaz a liberálisok kísérleteivel szemben, minő erőt jelentene a magyar püspöki kar, ha meg lenne a vezére. Erre annál is inkább szükség volna, mivel a múlt és jelen tanúsága szerint az említettek nem csendesedtek el, hanem erősen mozgolódtak. Közeledik az 1839—40. évi országgyűlés ideje is, ami már most veszélyesnek ígérkezik, éppen a liberálisok készülődései miatt. De mellette szól egy másik körülmény is, t. i. az esztergomi építkezés szünetelése. Köztudomású, hogy a magyar katolikusok fel vannak háborodva, mivel annyit áldoztak már a nevezett építkezésre, anélkül, hogy a kormány törődnék vele. Ennek érdekében 1 Arch. Segr. Vat. di Stato 1837—39. Altieri beszámolója Lambruschini államtitkárhoz. Bécs 1837 okt. 13. Fasc. Primate d’Ungheria. No. 204.
