Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Sípos István: Joghatóságot gyakorol-e a házasságkötésnél közreműködő plébános?

Mindez mutatja, véli Triebs (i. m. 597. lap), hogy mikor a plébános esket, mint joghatóság hordozója, hivatali hatalmából folyólag cselekszik és ezért alkalmazhatók az asszisztenciára mindazok a kánonok, melyek a iurisdictio ordinaria és delegátáról szólnak (199—209. kánonok). Arra a kérdésre, hogy közelebbről milyen fajta iurisdictióhoz tartozik az asszisztálás cselekménye, azt feleli Triebs, hogy a iurisdictio roluntaria (helyesebben iurisdictio non iudicialis) körébe sorolandó. A hatósági közreműködés rendeltetése megakadályozni, hogy a házasságkötés érvényessége felett később viták keletkezhessenek.

Triebs nagy tekintélyével szemben való minden tiszteletünk mellett is azt hisszük, hogy nézete nem tartható. Nincsen hozzá elég ok, hogy az eddigi általános nézettől eltérjünk. Azt valljuk most is, hogy az eskető plébános nem joghatósági cselekvényt teljesít, hanem mint közhitelű tanú szerepel a házasságkötésnél. Triebsnek első és második érve nem mond mást, minthogy a tanúskodásra való képesség kötve van ahhoz, hogy a plébános valóban plébános legyen, plebánosi hatalma ne legyen felfüggesztve marasztaló vagy megállapító ítélettel kimondott kiközösítéssel, interdic- tummal vagy a hivataltól való felfüggesztéssel és hogy plébániája területén belül történjék a házasságkötés és semmikép sem akadályozzák ezen megszorítások azt, hogy az asszisztálás ne legyen tanuskodási cselekménynek tekinthető. A harmadik argumentum azon alapul, hogy a plébános közreműködése a Ne temere óta tevékeny kell hogy legyen. Előzőleg passzív is lehetett, akkor tehát mondható volt, hogy a plébános nem más, mint minősített tanú ; most kérdeznie és kivennie kell a consensus kijelentését, tehát joghatóságot gyakorol. Ám nem látjuk be, hogy a beleegyezés kérdezéssel való kivételének szükségessége miért idézett volna elő olyan jelentős változást. Ha a kérdezés nélkül eskető plébános tanú, miért ne lehetne az a kérdezve eskető is? Az, hogy kérdezve veszi ki a beleegyezést, nem változtatja meg szükségképpen tanúi minőségét. A végrendeletet aláíró tanuk akkor is csak tanuk maradnának, ha az állam a végrendelet érvényességéhez azt is előírná, hogy a tanuk kifejezetten kérdezzék meg a végrendelkezőt, hogy a nekik aláírásra odaadott végrendelet az övé-e. Azonfelül a kódexben semmi nyoma sincs annak, hogy a plebánosi asszisztencia joghatósági cselekmény. A törvényhozó tudta, hogy az addigi doctrina tanúskodást látott benne s mégis olyan kifejezésekkel élt, melyeket mindenki arra értett, hogy továbbra is tanúskodásnak tekintendő,

JOGHATÓSÁGOT GYAKOROL-E A HÁZASSÁGKÖTÉSNÉL A PLÉBÁNOS 123