Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Aistleitner József : Az ószövetségi életfogalom. II.

118

AISTLEITNER JÓZSEF

akkor minden bizonnyal boldog életre gondoltak. Most itt a sora annak, hogy a iin gyöknek ama előfordulásait ismertessük, ahol jelentése boldog élettartalom. (V. ö. a latin viguit igealak jelentéstöbbletét vixit-tel szemben.) Leggyorsabban úgy jutunk megfelelő eredményre, ha azt taglaljuk, hogy a tm (hajjlm, azaz: «élet») főnévnek mi a jelentése, főleg a költői könyvekben, ahol azt többször eléggé világosan értelmezi a parallelismus membrorum.

A zsoltáros azokról, akik Jáhve szárnyainak árnyékába menekülnek, ezt mondja :

Házad dús javaitól megrészegülnek,

És gyönyörűséged patakjával itatod őket,

Mert nálad van az élet forrása. (Ps. 36, 9—10.)

Az élet forrásából dúslakodás és a gyönyörök patakja fakad, tehát az «élet» a boldogsággal egyértelmű. Nem kevésbbé világos a helyzet Ps. 34, 13-ban :

Ki az a férfi, ki életet szeret,

Ki napokat áhít, hogy boldogságot lásson?

Itt az első sorban előforduló élet szónak a második sorban a következő kifejezés felel meg szabályosan : napok, hogy boldogságot lásson. — A híveket toborzó Bölcseség így beszél (Prov. 8, 34 sk.) :

Boldog az az ember, aki hallgat reám,

És ajtómnál virraszt naponta És őrzi ajtóm félfáját ;

Mert aki engem megtalál, életet talál És kegyet nyer az Úrtól !

Aki a bölcseséget keresi, a fizikai életnek már birtokában van; ha pedig megtalálja a bölcseséget, akkor magasabbrangú életet : az Úr kegyét, a földi életben elérhető boldogság maximumát biztosítja magának. Prov. 14, 30:

Nyugodt kedély : élet (^n) a testnek,

A szenvedély azonban : csontszú.

A nyugodt kiegyensúlyozott kedély a testnek is egészségére válik. Tehát tm itt a. m. egészség, épség. Prov. 16, 14 sk. :

A király haragja a halál hírnöke,

De okos ember le tudja csillapítani ;

A király arcának derűje életet (jelent),

A kegye olyan, mint a tavaszi eső.