Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A csoda szerepe az egyházi boldoggá- és szentté avatási eljárás fejlődésének történetében
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A csoda szerepe az egyházi boldoggá- és szentté avatási eljárás... nyékről, beleértve a csodák hitelességéről és körülményeiről.32 Erről a tájékozódásról írásos beszámolót készítettek, amelyet megküldték a pápának, illetve a szentté avatást kérelmezőknek. A vizsgálat lefolyásának pontos rögzítése 1230 utánra tehető, amikorra összeállították azt a hivatalos kérdés sort, amelyet az adatok összegyűjtésénél használtak. A pápa az így megkapott jelentést két bíborosra bízta, akik az anyagot átnézték és arról neki hivatalos jelentést tettek (relatio). Ez után a pápa összehívta a bíborost titkos konzisz- tónumot, ahol a két kijelölt bíboros egyike ismertette álláspontjukat (summarium). A pápa újabb titkos konzisztónum keretében kikérte a bíborosi testület véleményét majd közölte döntését. A pápa által összehívott harmadik konzisztórium már nyilvános volt, ahol a pápa bejelentette a szentté avatás tényét. A szentté avatási eljárás a liturgikus cselekmények megtartásával zárult, melynek során közzétették az új szent tiszteletének hivatalos liturgikus szövegeit. Megfigyelhető, hogy még a XIII. században sem egységes a csodák megítélésének súlya a bizonyítási eljárás folyamán. Nem kétséges, hogy általánosságban igaz az állítás: a szentek közbenjárására csodák történnek, így azoknak alapvető szerepük van a szentségről való végső álláspont meghozatalában. Ahogy azonban André Vauchez a XIII. század közepi ferences rendi gyakorlat tükrében aláhúzza azt a csodák számbavétele és bizonyítása mellett jelenlévő álláspontot, hogy a csodák pusztán csak megnyilvánulásai a szentségnek, de nem okozói.33 Ennek a felfogásnak sajátos példája Aquinói Szt. Tamás szentté avatási eljárása.34 V. Sixtus pápa (1585—1590) 1587. január 22-én felállítja a Congregatio Rituumot és a szentté avatási eljárás lefolytatását rábízza.35 VIII. Orbán pápa (1623-1644) 1625-ben kiadott dekrétumaival, illetve 1634-ben brevéjével újra szabályozta a teljes szentté avatási processzust.36 Ennek előírásai — kiegészítve XIV. Benedek pápa (1740—1758) intézkedéseivel37 - képezik a kodifikált kánonjogban érvényesülő fegyelmet, hangsúlyosan a csodák bizonyítási eljárása és szükséges számának rögzítése tekintetében.38 4. A KODIFIKÁLT KÁNONI ELJÁRÁS ÉS A CSODÁK MEGÍTÉLÉSE A felhalmozódott kánoni joganyag Szent X. Plusz pápa (1903-1914) által 1904. március 19-én elrendelt39 kodifikációja eredményeként megszületett első Codex iuris canonicit 1917. május 27-én XV. Benedek pápa (1914-1922) hirdette ki.40 A CIC (1917) a IV. könyv II. részében szabályozza Isten szolgáinak a boldoggá- és szentté avatási eljárását '2 Erdő, P., A szentté avatási eljárás a XIII. században, 16-17. " Vauchez, A., IIsanto, in LeGoff, J. (ed.), L’uomo medievale, Roma-Bari 1987. 383. Erdő R, A szenttéavatást eljárás a XIII. században, 19. 14 Erdő, P., A szenttéavatást eljárás a XIII. században, 19. 15 Sixtus V, Const. Immensa (22 ián. 1587). “ Codicis iuris canonici fontes I (ed. Gasparri, P. - Scrcdi, I.), Romae 1923. 402-406; vő. Conte a Coronata, Μ., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholarum, III: De Processibus, Taurini-Romae 1956.4 518. ” Naz, R., Causes de béatification e de canonization, in Naz, R. (cd.), Dictionnaire de droit canonique, 111. Paris 1942. 10—37, különösen 10. '* CÁRCEL Orti, V., Los procesos de beatificaciön y canonizaciön de los mártires del stylo XX, in Revista Hspanola de Dere- cho Canonico 56 (1999) 123-176. l' Pius X, MP. Arduum sane munus (19 mart. 1904): ASS 26 (1904) 549. 411 Részletesen vö. SzuROMi Sz. A., Kánonjoytudomány és kodifikáció (Meyjeyyzések a latin eyyltázjoy kodifikációjához), in Iustum Aequum Salutare IV/2 (2008), 83-92. 96
