Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról / 1. - Egy fontos lelkipásztori feladat: megtanítani a népeket a kulturált párbeszéd művészetére
KUMINETZ GÉZA Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról -1. eltűn(tet)ése eredményezi az emberi személy leigázhatóságát, illetve a személy akaratának nyilvános képviselete helyett az akarat manipulálhatóságát.69 A kritikai nyilvánosságra törekvő ember pedig különbséget tesz a társadalmi közjó és magánjó, az egyházi közjó és magánjó között, éspedig azért, mert eltérő módon kell megítélnie és közölnie meglátásait. Itt érvényesíteni kell a fokozatosság elvét is, nevezetesen azt, hogy a privát- szférában a diszkrét, lehetőleg négyszemközti kommunikáció a kívánatos, míg a közszférában a közjó és annak szíve a közerkölcsre való tekintettel kell eljárnunk. 5. Vértezzük fel az embereket a rábeszélőgép cselvetéseivel szemben!70 Ne látszat, vagy emberi tekintetek szerint ítéljünk! Ugyancsak meg kell tanítani az embereket arra, hogy felelősen használják az információs csatornákat, hiszen az állandó információnak való kitettség nem engedi a felelős véleményalkotást, egészségtelenül nem hagyja nyugodni a lelket (betegít, függőséget okoz). 6. Az emberi jogok az emberi szabadság felelős gyakorlásának deklarációi, kodifikációi, amit az igazságra, igazságosságra, a nemzeti- és a nemzetek feletti közjóra való tekintettel lehet valóban humánusan gyakorolni. Ám a közös cselekvéshez tel kell ismerni lényegi tartalmukat. Minden bizonnyal sokat tehet a kommunikáció, a jogalkotás e téren, mégis a legbiztosabb út a jogok emberi érvényesítéséhez az erkölcsi — és a vallási tudat illetve az érzelmi intelligencia fejlesztése. 7. Legyen bátorságunk leleplezni az előítéletet, a manipulációt, s lelkűnkben utasítsuk el azt, háborodjunk tel rajta.71 9. Építsük le a manipuláció struktúráit! 8. Csak a tisztességes médiát támogassuk, illetve ilyen médiumokat létesítsünk! 10. Meg kell erősítenünk a társadalomban ható tekintélyeket (szülők, tanítók, bírák, intézményi vezetők, politikusok, lelkipásztorok) és fel kell őket hatalmazni arra, hogy éberen (minden formalizmus, fanatizmus, farizeus attitűd nélkül) őrködjenek a közerkölcsök, mint a kultúra lelkének érvényesítése felett. A keresztény bölcselet tehát az alapvető jogokat általában és legalapvetőbbjének, a szólás szabaciságának jogát csakis úgy látja valóban realizálhatónak, ha egyszerre akarunk érvényt szerezni az erkölcs és az illendőség normáinak is, s erre egyedül a méltóságát birtokba vett, az érett személyiségű ember, vagyis a becsületes (igaz) ember képes és készséges. Összefoglalva a mondottakat, ezt a kérdést tesszük fel: Mit ér a tudományok igazsága, az egész kultúra, s a legfejlettebb kommunikáció, ha mindez mégis ama Nagy Hazugság zsoldjába kényszerül? S a válaszunk: Megnyomorít mindenkit, hatalmast és kiszolgáltatottat egyaránt. Csak az tud szembeszállni ezzel a démoni erővel, aki megértette 69 Vö. Lázár Kovács, Á., A nyilvánosság etikai és esztétikai dimenziói, Budapest 2006, 7—8. 7,1 Érdemes e tekintetben átolvasni a vonatkozó szentszéki dokumentumokat, melyek jól leképezik a bejárt utat, nevezetesen azt, hogy az Inter mirifica zsinati határozat hangvétele főleg optimista, majd egyre erősebben jelenik meg a kritikai hangvétel, mely jelzi azt, hogy a médiumok és a tulajdonosaik egyre erőteljesebben letértek az igazság és igazságosság, valamint a közjó érvényesítésének útjáról. Úgy tűnik, hogy vissza kell térni a prófétai beszédmódhoz, vagyis az egyenes beszédhez. Vö. Egyházi megnyilatkozások a médiáról. Inter mirifica, Communio et progressio, Aetatis novae, Budapest 1997; A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa., Etica nelle comunicazioni sociali, Cittá dei Vaticano 2000, in Enchiridion Vaticanum 19, Bologna 2004, 442-493; A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa., Etica in internet, Cittá dei Vaticano 2002, in Enchiridion Vaticanum 21, Bologna 2005, 80—111; 71 A média képes arra is, hogy közönyössé, cinikussá tegyen minket minden valóban felháborító és égbe kiáltó gonoszsággal kapcsolatban: „A jelenlegi gazdasági rendszer a szociális kirekesztés új formáit hozza létre, amelyek gyakran láthatatlanná teszik a szegényeket a társadalom előtt. Az uralkodó kultúra és a tömegkommunikációs eszközök tovább növelik azt a láthatatlanságot. Ez azért történik, mert ebben a rendszerben kivették az embert, az emberi személyt a középpontból, és másvalamivel helyettesítették. Mert a pénz bálványának imádása folyik! Mert a közömbösséget is globalizálták!” — idézi Ferenc pápát a szinódusi okmány. Vö. A püspöki szinódus záró- jelentése bereue pápának. A család hivatása és küldetése az Egyházban és a mai világban témakörben (Római Dokumentumok XLVI), Budapest 2015, 19—20. TEOLÓGIA 2016/1-2 70
