Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)

2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról / 1. - Egy fontos lelkipásztori feladat: megtanítani a népeket a kulturált párbeszéd művészetére

KUMINETZ GÉZA Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról - I.1 EGY FONTOS LELKIPÁSZTORI FELADAT: MEGTANÍTANI A NÉPEKET A KULTURÁLT PÁRBESZÉD MŰVÉSZETÉRE „A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sö­tétséget, mint a világosságot, mert gonoszak voltak tetteik.” (Jn 3,19) „Az igazság megszabadít titeket.” (jn 8,32) „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: Engem előbb gyűlölt ná­latok. Ha a világból volnátok, a világ, mint övéit, szeretne titeket.” (Jn 15,18) „Boldogok vagytok, ha miattam szidalmaznak és üldöznek titeket és hazudozva minden rosszat fognak rátok.” (Mt 5,11) 1. BEVEZETÉS A kulturáltság fokát az emben viselkedés, elsősorban a beszédmodor, a verbális kommu­nikáció stílusa tükrözi. Fontos lelkipásztori feladat, hogy megtanítsuk — miután mi már megtanultuk - az embereket, különösen is a szülőket, nevelőket, politikusokat a kultu­rált párbeszédre, vagyis arra a készségre, hogy a szólás, a véleményalkotás jogával helye­sen éljünk. Mózesi feladat ez a javából. A választott mottóversek pedig az idők végezetéig emlékeztetnek minket arra, hogy az igaz kommunikációnak ára van, de ezt az árat épp emberségünk kivívása, meg­őrzése végett mindnyájunknak meg kell fizetnünk. A felelősen gondolkodó ember, reflektálva a ma mindennapjai eseményeire, valami olyatén állásfoglalásra jut, melyet már 1945-ben megfogalmazott Halász Piusz ciszterci szerzetes, teológiai tanár: „Mindnyájan érezzük, hogy a nagy szavak alkonyát éljük, és ebben az érzésben már egy kis remény is bujkál. Nemcsak a könyveknek van története, hanem a szavaknak is. Habent sua fata et verba! A pánlirizmus először elszakította az igét a tartalomtól. A szép szó kellett. Egy múló, meleg hangulat kellett csupán. A nagy igék előtt még egyidejűleg tiszteletből elnyomtuk előlopakodó ásításunkat, később már ezt se tettük. Tüntetőén és türelmetlenül továbbforgattuk a készüléket. Könnyű muzsikát ke­restünk. Mikor azonban a lélek a szavak mögött már csak a muzsikára vágyott, lesiklott a valóságok világáról s a vágyálmok ködlovagja lett. Csak erre várt a kísértő, s új jelmez­ben, mint pánpropagandizmus lépett a színre, hogy újra visszacsempéssze a nagy szavak divatját. Most már a szó nemcsak szép, hanem nagy is lett — csupán az igazság tűnt el végleg mögötte. Csupán az igazság.”1 2 Mert ma a propaganda, az információk hadosztá­lya a tömegeket sohasem látott módon és hatékonysággal vezeti félre, melyet a hazugság 1 Ez a tanulmány a PPKE Ius Naturale Kutatócsoportja keretében 2016. április 22-én rendezett konferencián el­hangzott előadás írott változata. A korábbiakban a szerző már közölt néhány tanulmányt ebben a témakörben: Megfontolások az igazmondás erényéről (litikai megvilágításban), in Kuminetz, G„ ligy tomist a jog- és állambölcselet vázlata 1, Budapest 2013, 658—683; A jóhír és magánszféra védelmének joga és a botrány okozás, in Kuminetz, G., ligy tomist a jog- és állambölcselet vázlata 1, Budapest 2013, 684—692. 2 Vö. Halász, P., Nagy vállalkozók az Áldozat körül I, in l}api Lelkiség 14 (1944/47), 131. 49

Next

/
Thumbnails
Contents