Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Kelet és Nyugat testvéri közelségben - Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozása Kubában
KRANITZ MIHÁLY Kelet és Nyugat testvéri közelségben Az egyházfői megbeszélések egyik témája a korunkban fájdalmas módon megnyilvánuló keresztényüldözés volt, mert a Közel-Keleten és Afrikában szinte népirtást hajtanak végre a keresztény lakosság ellen. Meglepő volt az a bensőséges személyesség, amely- lyel a két egyházfő találkozott, és egymást átölelte. Ferenc pápa mintegy szabad kezet adott a másik fél szervezőinek, amikor kijelentette: „Én tudattam vele, és ő egyetértett ezzel, hogy szeretnék vele találkozni. Azt mondtam neki: oda megyek, ahová mondod; hívsz, és én megyek.” Kurt Koch bíboros, A Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács elnöke néhány nappal a találkozó előtt már jelezte: „A jelzőlámpa immár nem piros többé, hanem sárgán villog annak jeleként, hogy valami mozgásban van.” A lámpa azonban nagyon gyorsan zöldre váltott, és megtörtént egy pápa és egy moszkvai pátriárka baráti kézfogása.” „Testvérek vagyunk. Végre!” — mondta Ferenc pápa, amikor megpillantotta Kirill pátriárkát, aki csak ennyit válaszolt: „Most könnyebben mennek majd a dolgok.” Mire a katolikus egyházfő: „Most világosabban látszik, hogy ez Isten akarata.” A találkozót megelőzően Erdő Péter bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke levélben fejezte ki örömét Kirill moszkvai pátriárkának a közelgő történelmi jelentőségű találkozóval kapcsolatban, mely megkoronázza a Szentszék és az Orosz Ortodox Egyház Patriarchátusa közötti több évtizedes dialógust: „Az európai egyház úgy tekint erre az eseményre, mint a keresztények egysége és közös tanúságtétele irányába tett lépésre.”8 Több mint két órán át tartott Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozója a nyilvánosság kizárásával, melyről mindkét egyházfő kijelentette, hogy szeretnének továbbhaladni a keresztények egységéhez vezető úton. A találkozónak valójában számos jelzés értékű eredménye is volt a világ mai helyzetére vonatkozóan. Elgondolásaiknak egy közös nyilatkozat adott hangot, mégpedig egy 30 pontból álló szöveg, egy Szent Páltól vett idézet kíséretében: „Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.” (2Kor 13,13)9 KIRILL PÁTRIÁRKA ÖKUMENIZMUSA ÉS A TALÁLKOZÓ FOLYTATÁSA Kinll határozott, de nyitott ember, akinek a Vatikánban 1978-ban II. János Pál karjai között elhunyt Nikodim metropolita volt az „ökumenikus mestere”. Hét éve vezeti az orosz ortodox egyházat, és majd novemberben tölti be 70. életévét. Az orosz egyháztörténet legfiatalabb püspöke volt, amikor nyolc hónappal 30. életévének betöltése előtt püspökké szentelték, jóllehet a kánonok a püspöki szentelésre a minimum 30 évet követelik meg. Kirill mindig közel volt a fiatalokhoz, püspökként egyházmegyéjének papnövendékeiért volt felelős, és a patriarchátus külügyi osztályának a vezetőjeként támogatta a fiatal teológusok és klerikusok külföldi tanulmányait, mind katolikus, mind protestáns központokban is. Igazi „stratégaként” ismerik, aki a tárgyalások során figyel a másik személy érzelmeire, és mégis bizonyos pragmatizmussal vezeti az egyházát. Intézményi reformok egész sorát vezette be, az egyházmegyék nagy részének területét újra rendezte, és többször is módosította az orosz egyház szervezeti felépítését. Elődeinek nem volt ennyi lehetősége a változtatásra, amit most elősegített az a tény is, hogy az állam nem akadályozza a patriarchátus működését, és belső ellenzéke sincs a pátriárkának. K Vö. Lrdó Péter levele Kirill pátriárkának, in Új limber (2016. február 14.), 5. 9 Vő. Declaration commune, in La documentation catholique (Avril 2016), 5. TEOLÓGIA 2016/1-2 44
