Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
BENYIK GYÖRGY A svájci biblikusok és Kálvin pásztor képét festik, aki minden erejével a bibliás hívő ember személyiségének kialakításán fáradozik. Ezt katolikusként azért kell hangsúlyoznom, mert az időközben megváltozott katolikus bibliahasználat ezt az olvasói hozzáállást a II. Vatikáni Zsinat után javította. Dr. Bihari Nagy Mihály ezt iga a Kálvin-fordítások történetében a kommentárok fordításáról: „Csak félig ismeri Kálvint, aki csak az Institutiot ismeri, de az Institutiot is félreismeri, aki az írásmagyarázó Kálvint, az exegetát és igehirdetőt nem ismeri.”107 Ennek tudatában a Református Egyházi Könyvtár szerkesztősége már az első világháború előtt lefordíttatta Kálvin újszövetségi kommentárjainak jelentős részét,10* de az 1914-ben kitört I. világháború miatt ezek nem jelenhettek meg. Egy negyed évszázaddal később, a II. világháború előestéjén indult egy újszövetségi kommentársorozat Erdélyben, Dávid Gyula székélyudvarhelyi lelkipásztor és teológiai magántanár szerkesztésében. Az elkészült fordításokból az Evangéliumi Harmonia (négy kötet, 1939—1942), az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv (két kötet, 1941-1942) és a két Timóteushoz írt levél jelenhetett csak meg, mielőtt a háborúval járó papírkorlátozás, majd a háborús események a további kötetek kiadását meghiúsították. A már kiadott köteteknek második, fakszimile a kiadása a közelmúltban jelent meg, a kiadó feltüntetése nélkül (Kálvin magyarra fordított kommentárjait a 4. számú melléklet sorolja fel). A II. világháború után új életre ébredező Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Sajtóosztálya tervbe vette Kálvin összes újszövetségi kommentárjá- nak kiadását, hogy ezzel többszázados mulasztást pótoljon. Nagy Barna tudósítása szerint készen volt a János evangéliuma, a Római-, a Galata- és az Efezusi-levélhez írt kommentár fordítása Rábold Gusztávtól, a két Korintusi-levél és a Zsidókhoz írt levél magyarázatának fordítása pedig Szabó Andrástól. A készen lévő fordítások revíziójával és sajtó alá rendezésével Nagy Barna lett megbízva. A dicséretre méltó kezdeményezés azonban csakhamar elakadt. Az egyház számára kedvezőtlen politikai légkörben csak a Római-levél magyarázata (1954) és a Zsidókhoz írt levél magyarázata (1964) jelenhetett meg. Kálvin kommentárjaiból többen is fordítottak szemelvényeket. A legszorgalmasabb fordítók a húszas években dr. Máthé Elek és Budai Gergely, az ötvenes években Róka Lajos és Tánczos Dezső voltak. E részfordítások pontos felsorolása megtalálható az általam összeállított magyar nyelvű Kálvin-bibliográfiában, a Bibliographia Calviniana Hunga- ricá ban. Hörcsik Richárd hívta fel a figyelmet dr. Nagy Barna10'1 Kálvin-kutatóra és -fordítóra, halálának 85. évfordulóján.110 Szerencsére a Római-levelet, valamint a Zsidó-levelet "’7 Nagy, 13., Kálvin kommentárjai magyar nyelven, in KE I (1949), 3. ,0#jó lenne tudni, hol őrzik a kéziratok, illetve megvannak-e. 1119 Nagy Barna (1909, Sárospatak — 1969, Budapest). Apja, Nagy Béla (1877—1939) teológiai tanár volt. Nagy Barna 1929—1930 között Montpellier-ben Bergson filozófiáját tanulmányozta, és megismerkedett Kálvin teológiájával. Zürichben Brunnert hallgatva lett szisztematikus. 1933—1934 között Bonnban Karl Barth tanítványa volt. 1936-ban Debrecenben teológiai doktorátust szerzett. 1937-ben szisztematikái teológiatanár lett Sárospatakon, majd 1947-ben a teológia dékánja, később a kollégium rektora. Az EVT amszterdami nagygyűlésén is jelen volt. A pataki kollégium megszűnése után Budapestre költözött. 1954-ben Budapesten a Theológiai Akadémia Victor János utódjának választotta, 1956-ban börtönbe került, és 1957-ben megfosztották katedrájától, „kutató professzorrá” fokozták le. A Kálvin-prédikációk kiadását gondozta Bázelben. Ismertté vált Géniben, Zürichben és Wittenbergben. A Zürichi Egyetem 1968-ban díszdoktorává avatta, végül egyik magyarországi előadása alatt érte utol a halál. "" Ld. részletesen az interneten is látható tanulmányát (Dr. Nagy Barna Kálvin-kutató munkássága), melyet az 1995-ös ·. balatonfüredi Kálvin-konferenciára készített. A konferencia az egyik legjobb számvetés Kálvin magyar recepciójáról. TEOLÓGIA 2016/1-2 24