Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
BENYIK GYÖRGY A svájci biblikusok és Kálvin 8. KÁLVIN EGZEGETIKAI TELJESÍTMÉNYE Kálvin írásai olyan sokfélék, mint amilyen összetett a munkássága. Philip Schaff tíz csoportba sorolta őket, amelyeket jobb híján érdemes elfogadni, bár nem mindegyik találó. Ebben a tanulmányban, mint már jeleztük elsősorban az egzegetikai írásokat vizsgáljuk, illetve ezeknek a magyar fordítását tekintjük át részletesebben. Kálvin hittani munkái jórészt a dogmatika kategóriájába tartoznak, de módszere nem felel meg sem a korábbi, sem a mai szisztematikus teológiai írásoknak. Polemikus és apologetikai írásai igen összetettek, és több alcsoportba oszthatók aszerint, hogy kik ellen irányulnak (a római katolikus egyház ellen, az anabaptisták ellen, a libertinusok ellen, az antitrinitáriusok ellen, illetve a predestináció tanának védelmében írott dolgozatok), továbbá beszélhetünk az úrvacsora tanának védelméről, egyháztani és liturgikai műveiről, prédikációiról és kisebb értekezéseiről (szám szerint 4271 leveléről, amelyeket mint érdekes kordokumentumokat a történészek szeretnek igazán), valamint költői műveiről, melyek egy része ismert az egyházi himnuszköltészetben. Magyarul Kálvin teljes publikációiból az egyházi igények és lehetőségek esetlegességei szerint adtak ki műveket.103 Kálvin exegézisének vizsgálatakor nem mindegy, hogy milyen megközelítésből végezzük azt. Ha a Római-levél kommentárját a mai tudományos nézőpontból szemléljük, akkor számos kritikát találhatunk benne. Ha csak filológiáját és hermeneutikai technikáját vizsgáljuk, akkor a múlt meghaladott kiválóságai közé kell őt sorolni. Ha a Biblia magyarázatának hatását vizsgáljuk, akkor két szempontot kell megkülönböztetnünk: a maga korában kifejtett hatásáról, illetve az általa létrehozott egyházban megjelenő hatásáról. Kálvin kommentáijai nem azonos szintűek: a latin nyelvűek inkább humanista műveltséggel rendelkezőknek íródtak, a francia nyelvűek és a bibliai prédikációk inkább az egyszerű népnek. Míg az Institutióban polemikusán értelmezte a bibliai helyeket, a kom- mentáijaiban sokkal kevesebb konfesszionális ellentétre épített kirohanást találunk. Kálvin hívő emberként olvasta az Isten igéjét, és kommentáljaival az volt a célja, hogy a genfi hugenotta menekültből és a többi genfi polgárból új műveltségi csoportot alkosson. Sőt kommentárjai ajánlásának tanúsága szerint ugyanezt szerette elérni a fejedelmek és híres férfiak segítségével a felsőbb osztályokban is. Az oktatás és nevelés segítségével egy új keresztény-humanista műveltségi modellt próbált megvalósítani, és ennek hatékony eszközei voltak a kommentáijai is, mivel ezek beszédeinek lejegyzéseiből, eseten1113 Kálvin magyarul: Az egyház megreformálásának szükségességéről (ford. Ceglédi, S.), Pápa 1906; Értekezés az ereklyékről (ford. Ceglédi, S.), Pápa 1907; Sadolet bíboros levele a genfi tanácshoz és néphez Kálvin válaszával (ford. Ladányi, P.), Pápa 1907; Psychopannychia (ford. Kábold, G.), Pápa 1908; A Szentháromság igaz hitének védelme a spanyol Servet Mihály borzasztó tévedéseivel szemben (ford. Tan, I.), Pápa 1909; A tridenti zsinat határozatainak cáfolata (ford. Kábold, G.), Pápa 1909; Kálvin, kisebb művei a rendszeres teológia köréből (ford. Ceglédi, S.), Pápa 1912 {A genfi egyház kátéja, Az egyházi könyörgések alakja, A sákramentumok kiszolgáltatásának s a házasság megszentelésének módja, A betegek látogatásáról, Hitvallást formula, I ranciaország református egyházainak hitvallása, Rövid értekezés az úrvacsoráról, Kölcsönös megegyezés a sákramentumok ügyében, A sákramentumokra vonatkozó kegyes és igaz hitnek második védelme WestphalJoákhim rágalmai ellen, Az úrvacsora alkalmával a Krisztus testében-vérében való igaz részesedésről, Az embert akarat szolgaságáról és szabadulásáról szóló tannak helyes és igaz védelme kapmeni Phigius Albertnek rágalma ellen)·, A hitvallás tanítása a genfi egyházban (ford. Patay, L.), in Patay, L., Kálvin valláspedagógiája, Pápa 1935. Az eleve elrendelésről (ford. Szabó, P.), Európa Könyvkiadó, Budapest 1986; Tanítás a keresztyén vallásra (ford. Békési, A.), Kálvin János Kiadó, Budapest 1991; A filippiekhez írt levél magyarázata (ford. Nagy, S. B.), Kálvin János Kiadó, Budapest, 1992; A keresztyén vallás rendszere 1-11), Kálvin János Kiadó, Budapest 1995; A genfi egyház kátéja (ford. Ceglédi, S.), Kálvin János Kiadó, Budapest 1998; A genfi akadémia törvényei (ford. Antal, G.), Kálvin János Kiadó, Budapest 1999. 22
