Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Pétr: Jog az Egyház hagyományában és életében
ERDŐ PÉTER: Jog az Egyház hagyományában és életében Szent István Társulat, Budapest 2016 pp. 488 Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fog az Egyház hagyományában és életében címmel állította össze legújabb kötetét, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézete fennállása huszadik évfordulójának dedikált (5). A címválasztás önmagáért beszél, hiszen a szerző kánonjogtörténet területén végzett kutatásainak és tanulmányainak összegzésére már több önálló munkát jelentetett meg az elmúlt tizenöt évben (pl. Egyházjog a középkori Magyarországon, Budapest 2001; Die Quellen des Kirchenrechts. Eine geschichtliche Einführung [Adnotationes in ius canonicum 23], Frankfurt am Main 2002; Kirchenrecht im mittelalterlichen Ungarn. Gesammelte Studien [Aus Religion und Recht 3], Berlin 2005; Storia déllé fonti del diritto canonico [Istituto di Dintto Canonico San Pio X, Manuali 2], Venezia 2008). Valamint, közreadta a Katolikus Egyház hatályos jogának kézikönyvét (vö. 1992; 1996:; 2003'; 2005b 2014’’). Az előttünk fekvő kötetben összegyűjtött tanulmányok a hatályos katolikus egyházjoggal és annak kánonjogtörténeti kikristályosodási folyamatával kapcsolatos, és egy-egy aktuális, nyitott kérdésére keresik a választ, az Egyház normatív diszciplináris hagyománya alapján. A munka áttekinti az egyházjog általános fogalmainak és szabályainak kérdéskörét (21—146); Isten népének jogi szervezettségét (149—282); a megszentelő tevékenységének (285-345), az egyházi büntetőjognak (349-421), és az egyházi eljárásjognak a területét (425-484). Ritkán mondható el a 21. században, hogy valaki egy adott tudomány teljes területén jelentős, a kutatást gazdagító eredményeket tud felmutatni. Végig tekintve azonban a jelen kötetbe bekerült tanulmányok panorámáján, azt kell állítanunk, hogy Erdő professzor ilyen jellegű munkát végzett a kánonjogtudomány területén. A Szerző eredetileg különböző céllal törekedett a kánonjogtudomány kérdéseinek a bemutatására, hol cikk, tanulmány, hol pedig előadás formájában. Mindegyik tormában azonban közös, a kánonjog probléma felvetésére való érzékenység és az Egyház ta- nítóhivatali iránymutatásának, valamint diszciplináris álláspontjának és hagyományának a hűséges követése. Talán éppen a Jog, kánonjog, kultúra egy új antropológiai helyzet küszöbén című legelső fejezetet (21-36) emelhetnénk ki az általános fogalmakat tárgyaló részből. Erdő Péter árnyaltan mutatja be a jog, az erkölcs és kánonjog belső összefüggését, a káTEOLOGIA 2018/3-4 * L (2018) 215-232 215
