Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
A svájci biblikusok és Kálvin BENYIK GYÖRGY mányban összevetni a Római-levél kommentárját más, ebben a korban született katolikus és lutheránus kommentárokkal. A Thesszaloniki-levél kommentárját korábbi iskolamesterének és párizsi latintanárának, Mathurin Cordier-nek (1480-1564) ajánlotta.82 Ebben a levélben Pál és az egyház- község kapcsolatát példaértékűnek tartja, és saját korára is alkalmazza. „Elvégre minden jó lelkipásztornak gondot kell fordítani arra, hogy ne csupán örömmel végezze szolgálatát, ne egyszerűen a legjobb képességeit vesse latba, hanem amennyire csak rajta áll, minden akadályoztatást távolítson el, a pályafutása htjából. ”83 Nála az ószövetségi választott nép minden esetben az egyház előképe. Ezzel is a Pál-lele modellt követte, aki számos ószövetségi helyről mutatta ki, hogy az Jézusra vonatkozik. Amint a választott nép sem a saját erejéből, hanem Isten kegyelméből vált igazzá, úgy a genfi egyházban lévő hallgatóinak is megparancsolta, hogy egyes-egyedül Krisztus kegyelméhez ragaszkodjanak, és ne cselekedeteik alapján akaijanak megigazul- m. Kálvin a tökéletes egyházakat a Pál által megrajzolt igaz egyházhoz hasonlította, de szerinte a katolikusok (pápisták) az izmaelitákhoz és Hágár követőihez hasonlók.84 Sára, Izsák, Hágár, Izmáéi, valamint Káin és Ábel alakját is tipológiailag értelmezte. Az evangélium egyháza és a pápa egyháza Kálvin számára egyértelmű ellentétnek számítottak. Amikor az ószövetségi intő példákat magyarázta az lKor 10,6—13-ban,85 akkor azt kertelés nélkül a genfi gyülekezetre alkalmazta. A negatívumokat természetesen a pápás egyházra vonatkoztatta, amelyben a bálványimádás és a szakadás felütötte a fejét.86 Ez az oka, hogy Kálvin a tipológiai magyarázatot a védelmébe vette, és mondanivalója kifejtésére a következő kifejezéseket használta: imago ’kép'; picta tabula ’színes tábla’; figure a species ’előkép, jegy’; representare ’jelképez’; delineare ’rajzol’; ob osculos ponere 'a szemünk elé helyez’. Ennek az a következménye, hogy a szövegben található járulékos dolgok alkalmazásától mindig eltekintett, hogy probléma nélkül alkalmazza a szöveget. Ennek a módszernek a megalapozását adta P. R. Olivetanus bibliafordításához87 írt K2 Le Coultre, J., Mathurin Cordier et les origines de la pédagogie protestante dans les pays de langue francaise, Génévé 1926. K' Kálvin, J., Kommentár Pál apostol Ihesszalonibábeliekhez írt leveleihez, Acthcrnitas 2003, 26. M Gánóczy, S., Kálvin hermeneutikája, 85. K5 „Ez mind intő példa lett számunkra, hogy ne kívánjuk a rosszat, mint ahogy ők megkívánták. Ne legyetek bálványimádóvá, mint nchányan közülük, ahogy az írás mondja: “Leült a nép enni, inni, aztán fölkelt táncolni”. Ne is vétsünk a tisztaság ellen, mint némelyek közülük, ezért egyetlen nap huszonháromezren meghaltak. Ne kísértsük az Urat, mint néhányan kísértették, ezért kígyók pusztították cl őket. Ne is zúgolódjatok, mint néhányat) zúgolódtak, ezért lesújtott rájuk a pusztító angyal. Mindez előkép a számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk. Aki azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, nehogy elessék. Eddig emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok.” GÁNÓczY, S:, Kálvin hermeneutikája, 85. Pierre-Robert Olivctan (lat. Olivetanus, XV. század — 1538) Kálvin unokatestvére volt, vele tanult Orleans- ban. Ö hívta fel Kálvin figyelmét a Biblia és az egyházi dogmák közötti különbségre. Olivetan ismerte Lefévre d’Etaples latinból készült francia bibliafordítását. Előtte Guyard Molins már készített nemzeti nyelvű bibliafordítást. O korrigálta a valdens kéziratokat, és készítette elő az 1535-ben megjelent első francia nyelvű Biblia kiadását. Később héber és görög nyelvről is fordított. Ez a „valdens” bibliakorrckció három évig tartott, Kálvin is javított rajta. 1588-ban a genfi igehirdetők és professzorok ezt a francia változatot fogadták el, s így minden későbbi újrafordításnak ez lett az alapja: La Bible qui est toute la saincte eseripture, en laquelle sont contenues la vieil testament et le nouveau, translatez en Prancoys, Ncuchätel 1535; Le Psalmes de David. I ranslatez d’Lbrieu en Lrancoys. Les Livres des Salomoh. Le Proverbe, l’licdesiaste, Le Cantique des cantiques. Translatez d’Lbrieu en Lrancoys, 1537-1538; Le Nouveau t estament, 1538. 17
