Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
A svájci biblikusok és Kálvin BENYIK GYÖRGY az eredeti szöveghez, mégis helyenként aránylag szabadon fordított, ami talán azzal magyarázható, hogy az eredeti szövegnek nem a merev, szolgai tükör fordítását tartotta alkalmasnak, hanem élő üzenetet akart belőle kihozni, ezért időnként a szöveg fölé kényszerült emelkedni. 68 Éppen úgy, mint a többi reformátor, Kálvin elutasította a maga korában éppen kanonizált Vulgata-fordítást,69 70 de ennek ellenére mégis sok helyütt idézte annak szövegét, sőt Jeromost magát is, akit mint keleten élt embert a bibliai földrajz hiteles tolmácsolójának tartott. Kálvin idejében (1519—1560 között) legalább 29 görög újszövetség-fordítás jelent meg.7u Úgy tűnik, hogy a Római-, a Korintusi- és a Titusz-levelek kommentálásakor a Collinaeus-féle szöveget (1534) követte, mert ez Erazmus- és a Complu- ten-féle kiadásnál is jobb volt. A később, 1548 után megjelent kommentárokban pedig Erazmus és Robert Stephanus 3. és 4. kiadását követte. Az utóbbi 1550-től tanácsadója is volt Genfben. Kálvin jó kritikai érzékét és elfogulatlanságát mutatja, hogy minden szövegkritikai indítéka ellenére az is megtörtént, hogy végül követte a Vulgata szövegét. Erasmust kommentárjában 148-szor említette, de csak 18-szor fogadta el véleményét, és további 44 alkalommal vitatkozott vele.71 Fogalommagyarázatai kiteijedtek a héber háttér magyarázatára is. Az eltérő fordításokat csak négy alkalommal használta eltérő dogmatikai tételek megalapozására az elégtétel, az úrvacsora és az egyház problematikájával kapcsolatban. Módszertani és illetékességi hiányosságra hivatkozva ítélte el a Trienti Zsinat határozatát a Vulgatával kapcsolatban.72 Már az ókeresztény atyák is fontosnak tartották az eredeti nyelvekből magyarázni Szentírást, ezért Kálvin még a Septuaginta szövegének használatát is kifogásolta. Ugyan elvi megfontolásai a Vulgata ellen szóltak, de gyakorlatilag 80-szor Erasmus szövegével szemben a Vulgata mellett döntött újszövetségi magyarázatában.73 Ószövetség-magyarázatában számos zsidó glosszát is figyelembe vett, és Rabbi Jonathan74 és David Kimchi (1160—1235)75 rabbik targumait is használta. A 26 éves Kálvin tudományos tekintélyi kérdésnek tekintette, hogy Erazmusszal is vitatkozzon. Bemutatta, hogy a héber szövegben is járatos, de a rabbinikus tekintélyeket éppen úgy el tudja vetni (esetenként a Vulgata szövegét tekintve hitelesebbnek), mint az ókon atyák exegézisét. 68 Peres, I., Kálvin írásértelmezése és írásmagyarázatai, in Fazakas, S., Kálvin időszerűsége, Kálvin Kiadó, Budapest 2009, 52. 69 A Vulgata-kindís számos korrekciót élt meg. Vő. Benyik, Gy., A Vulgata latinjától a héber és a görög kritikai szövegig (Biblia szövegének kutatása a kora reneszánszban), in IJt Igazság, I:let. Biblikus tanulmányok, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest 2009, 9—21. 70 GánÓCZY, S., Kálvin hermeneutikája, 76. 71 Uo. 77: 72 Ld. részletesen Acta Synodi Tridentinae cum Antidoto, 1547. 73 GAnÓCZY, S., Kálvin hermeneutikája, 78. 74 A Kr. u. II. századi rabbi a Tannaiták egyik leghíresebb képviselője volt. Vő. Strack, H. L. - Stemberger, G., Einleitung in dalműd und Midrasch, Beck, München 1982. 75 Davic Kimchi egy középkori rabbi volt Provance-ból. Több bibliai könyvhöz is készített kommentárt ( I éremtés könyve, Krónikák könyve, Zsoltárok könyve, próféták). A zsoltárkommentárját a magyar szombatos fordító, Péchi Simon is használta. 15
