Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Zoltán: "Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!" - Néhány szempont a magyar Mária-kultusz teológiai értékeléséhez
KOVÁCS ZOLTÁN ,Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!’ gyakorolva, továbbadva, az Isten népének körében vagy egyedül imádkozó hívek szívében megfogalmazva nem mentesül az emberi közvetítő közeg hatásaitól, bizonyos elhajlásoktól, sérülésektől, túlzottan „földhözragadt” vagy szubjektív megfogalmazásoktól. Értékelése során vessünk egy pillantást a kultusz tagadhatatlan „erényeire” és azokra a hiányosságokra, melyeket a jövőben pótolni kell. 1. Krisztus-központú tisztelet „Kiemelkedő erénye a magyar Mária-tiszteletnek, hogy mindig Krisztus-központú maradt. A Boldogasszony kultuszában Mária nem vált »bálvánnyá«. Helyesnek mutatkozik meg kultuszunk azon tulajdonsága, hogy - mint maga Mária is - utat mutatott és mutat ma is Krisztus felé, az ő imádására buzdít”12. Komoly teológiai tévedések soha nem jellemezték a magyar Mária-kultuszt. A Szentháromság személyeit nem választhatjuk el egymástól. Krisztushoz fűződő, bensőséges és az üdvtörténetben sajátos szerepének kiegyensúlyozott szemlélése mellett ne feledjük, hogy e kultuszban Isten Anyjának a mennyei Atyához fűződő gyermeki kapcsolatát gyakran megcsodálhatjuk, hiszen őrá az Úr Szolgálóleányaként (vö. Lk 1,38) az Atya hithű kiválasztottjaként tekintünk. A hívő nép Máriának a Szentlélekkel való kapcsolatát leginkább a megtestesülés müve kapcsán említi (vö. Lk 1,35; lásd „Szentlélek mátkája” cím a Boldogasszony anyánk kezdetű énekben), azonban Máriának a Lélek szerint való élete olyan téma, mely még további elmélyítésre szorul13 14. 2. A Boldogasszony: anya, szűz és jegyes" „Népünk gyakran jeleníti meg Nagyasszonyát mint édesanyát. Anyasága a kulcs, mellyel küldetését teljesíti és amely által részesül az üdvösség művéből. Gyakran jelenik meg Mária alakja magyaros öltözékben (vagy a hatalmi jelvényeket viselve), karján a GyerMagyarország Pátrónáját a középkorban nem ünnepelték külön liturgikus napon, hanem Mária Mennybevételének ünnepén. A liturgiában persze mindenkor az ünnep valódi tartalma élvez elsőbbséget, de a jelenre és a jövőre tekintettel néhány régi utalást meghagyni (ld.: a Boldogasszony név) és a homíliában a magyar vonatkozásokra kitérni lelkipásztori szempontból is kimondottan hasznos. 12 Kovács, Z., „íme az Ur Szolgálóleánya”, Teológiatörténeti, szisztematikus és gyakorlati áttekintés a mariológia tanulmányozásához, Budapest 2016, 187. 13 Vö. Kovács, Z., Magna Dómmá Hungarorum. Dimensioni storiche, teológiáié, ecumeniche e culturali. Hstratto della test di Laurea in Sacra Teológia con speciatizzazione in Mariologia, in Dissertationes ad Lauream in Pontificia Facultate Theologica «Marianum», nr. 103, Roma 2008, 39. Máriát a Szentlélek „formálta” élete első pillanatától fogva olyan teremtménnyé, aki által megjelenik a „Kegyelemmel teljes” (Lk 1,28) ember a Földön. De a Lélek hordozója is a Szűzanya, hiszen nemcsak az Angyali Üdvözletkor kinyilvánított konszenzusában (vö. Lk 1,38), hanem istenanyaságának teljes megélésében is a Szentlélek vezeti (vö. Pontificia Academia Mariana internationalis [továbbiakban: ΡΑΜΙ], La Madre del Signore. Memoria presenza speranza. Alaine questioni attuali sulla figura e la missione della h. Vergine Maria, Gitta dei Vaticano 2000, η. 16). 14 Mária az Egyház előképe (vö. LG 63). „Az Egyház, miközben Mária titokzatos szentségét szemléli, szeretetét utánozza és hűségesen teljesíti az Atya akaratát, az Isten Igéjének hívő elfogadása által maga is anya lesz. Az igehirdetéssel és a keresztséggel ugyanis új, halhatatlan életre szüli a Szentlélektől fogant és az Istenben született fiákat. És szűz is az Egyház: sértetlenül és tisztán megőrzi a Vőlegénynek adott szavát, és Urának anyját követve, a Szentlélek erejével szűziesen őrzi meg a sértetlen hitet, a szilárd reményt, az őszinte szeretetet” (LG 64). . 2016/3-4 152
