Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
Λ svájci biblikusok és Kálvin BENYIK GYÖRGY Ebből látszik, hogy Kálvin a bibliamagyarázatot az újszövetségi levélirodalommal kezdte, majd az evangéliumokkal folytatta, és később tért rá az Ószövetség magyarázatára, ahol a Tóra és a történeti könyvek után a próféták magyarázatai következtek. A munka megszakadt Ezekiel könyvének 20. fejezeténél. Kálvin újdonsága, hogy az ószövetségi könyveket is a rendszeres igehirdetés alapjává tette, de természetesen már nem zsidó, hanem keresztény szakrális szövegként magyarázta őket. Magyarázataihoz a héber szöveget saját maga fordította latinra, majd ezután következett a versről versre való fordítás. Amennyiben az Institutiot hermeneutikai megjegyzések forrásának tekintjük, akkor a következő helyeket kell megvizsgálnunk. Az egyik tétele, hogy a Szentírás „tanulatlan s majdnem pórias egyszerűsége nagyobb tiszteletet gerjeszt maga iránt, mint bárminemű ékesszólás...'’34 Az istenismeret kérdésében a Bibliát tartotta az igazságra vezérlő kalauznak: „...a Szentírás Istennek egyébként zavaros ismeretét elméinkben összegyűjtvén, a homályt elűzvén, tisztán mutatja nekünk az igaz Istent.”51 52 53 54 55 A Szentírással való foglalkozás szükségességének érveit azzal támasztotta alá, hogy „Pál a harmadik égbe ragadtatva sem szűnt meg a törvény és a próféták tanulmányozásában előbbre haladni, minthogy Ti- motheust, a kiváló képességű tudóst is buzdítja (lTim 4,12)”.56 57 Az Ó- és az Újszövetség hasonlóságának érvei a következők az Institutio ban: „az atyák szövetsége... lényegében ugyanaz” (2,10), véleménye szerint az izraeliták is a halhatatlanság után vágyódtak. A szövetség nem érdemeiken, hanem egyedül az elhívó Isten irgalmán alapult.37 Ennek a meggyőződésnek lett a következménye, hogy alkalmazta a lectio contiunát, vagyis nemcsak az Újszövetséget, hanem az Ószövetség könyveit is magyarázta a szószéken. Ágoston is tanította, hogy az Ószövetség Krisztusra vezérlő kalauz, vagyis hogy az „az Újszövetség el van rejtve az Ószövetségben; s az Ó- ki van jelentve az Új-ban”.58 De a középkorra az a nézet szilárdult meg, hogy az Ószövetségben semmi spintualitás nincs, ezért csak az újszövetségi szövegről kell prédikálni. Kálvin magyarázatának jellemzői között szokták megemlíteni, hogy magyarázatai rövidek, lényegre törőek és éles meglátásokat közölnek.3'5 Kálvin vitatkozó exegézist írt, egyik oldalon a libertinistákkal, a másik oldalon a katolikusokkal vitatkozott, de számos helyen protestáns kollégáival is,60 elsősorban azért, mert úgy vélte, hogy sem a római irányzat, sem a protestánsok nem birtokolhatják az Ige megértésének lelkét a Szentírás igéjétől függetlenül. Elvetette Luthernek azt az elvét, hogy az írást önmagával lehet értelmezni („sacra scriptura sui ipsius interpretes”), vagyis hogy az egyik bibliai hellyel a másikat lehet magyarázni. Melanchthon magyarázatát túlságosan tudományosnak ítélte, Buliinger stílusát jobban szerette, mert az „könnyed , de igazán Bucer magyarázata tetszett neki, ám ezt nem fejtette ki részletesen.61 Kálvint leginkább a Szentírás és az egyház kap51 Nem Kálvintól. 52 Posztumusz. 53 Nem Kálvintól. 54 Kálvin, J„ A keresztyén vallás rendszere (ford. Ceglédi, S. — Kábold, G.), Pápa 1909, 75. 55 Uo. 64. 56 Uo. 85. 57 Uo. 4P). 58 Augustinus, Quaestiones in Heptateuchum 2,73: CCL 33, 106 (PL 34, 623). A 11. Vatikáni Zsinaton újra megerősítették ezt az egyházi tanítást. Vő. II. Vatikáni Zsinat, Del Verbum (dogmatikus konstitúció), 16. 59 Kálvin hemieneutikájának igen értékes összefoglalója: GÁNÓCZY, S„ Kálvin hermeneutikája. Szellemtörténet,feltételek és alapvonalak, Kálvin Kiadó, Budapest 1997. A továbbiakban ezt a müvet dolgozatom egyik vezérfonalának tartom. 60 GÁNÓCZY, S., Kálvin hermeneutikája, 55. 6' Vö. Kálvin, J., A Római-levél magyarázata (ford. Rábold, G. - Nagy, B.j, Budapest 1954, 14. 13
