Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: Szabó Ferenc: Házasság és család Krisztus fényében
KÖNYVSZEMLE csán a francia domonkos teljességgel a Lumen gentium és a zsinati egyháztan nyelvezetét beszéli már azelőtt, hogy az végső rögzítést és kifejtést nyert volna a dokumentumokban. Hogy mennyire újszerű és valóban „zsinati” (bár kronológiaiig zsinat előtti) Con- gar látásmódja, az leginkább a corollarium-ként is felfogható zárásban mutatkozik meg (A hagyomány mint a kommunió-egyház szívverése). Itt most átadjuk a szót magának a szerzőnek: „A hagyományt tehát egyszerre jellemzi az egyre szélesebb körű »misszió« és kibontakozás, valamint [a] hűséges ragaszkodás a kezdetben kapott identitáshoz. [...] ...a hagyomány, amely ily módon élet és belső tartalom, konkrét történeti referenciákkal is rendelkezik a külső formai jegyeit és tartalmi tanúbizonyságait illetően” (204). Mindezek figyelembe vételével lehetővé válik, hogy elkerüljük a két végletes kísértés: a rosz- szul értett hagyományelv okán fellépő megmerevedést és formalizmust, illetve a tévútra vivő „aktualizálási hajlamot”, „nyitottságot”, amely elfelejti az áthagyoinányozásban adott „eredeti alapelveket''. A hagyomány helyes teológiai megértése így egy megbízható egyháztan alapjává válik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyház hitének mind elméletében, mind gyakorlatában megőrizze az identitását. A kötetet fordító Száraz Katalin nyelvi jártasságról, stiláris ügyességről tett tanúságot. Nem csak gördülékeny jói olvasható magyar nyelven adja vissza Congar gondolatait, segítve ezzel a nem szakteológus olvasókat is, de a hittani terminus technicus-ok magyarítása terén is megbízhatóan jár el. Egy-egy nyelvi részletkérdés (pl. bizonyos kifejezések kis-, illetve nagybetűs írása) letisztázása még a magyar teológusok adóssága, semmi esetre sem a fordító felelőssége. A kötetet a szerkesztő Bagyinszki Ágoston hagyományteológiai tanulmánya zárja, amely lineánsan, történeti kibontakozásában kíséri végig a témát a patrisztikától Con- garig és a II. Vatikánumig. Egy ilyen kis terjedelmű (46 oldalas) összegző tanulmánynál mindig kérdéseket vethet fel a szerzők és források, a felhasznált (s a tanulmány után külön tematikusán felosztott bibliográfiában közölt) irodalom kiválasztása - de minden ez- irányú megjegyzésem pusztán akadémikus kukacoskodás lenne. Öröm, hogy e hittani téma végre „mozogni kezd" a magyar szakirodalomban, és remélhetőleg az érdeklődő olvasók tágabb körében is. Török Csaba SZABÓ FERENC: Házasság és család Krisztus fényében (Isten és a tudomány) Jezsuita Kiadó, Budapest 2015 333 oldal Az idén 85 esztendő Szabó Ferenc jezsuita az elmúlt években kiemelkedő szaktudományos és írói tevékenységről adott számot: Pázmány-monográfiája után megjelent a személyes, Vatikáni Rádióban szerezett tapasztalataiból is merítő Ostpolitik-kötete, majd P. Henri de Lubac Krisztus-központú teológiájának feltáró elemzése. Most pedig — a 2014-es rendkívüli és a 2015-ös rendes püspöki szinódushoz kapcsolódóan — a házasság és a család témakörének szentelte a figyelmét. Túl a szakteológiai olvasottságon és jártasságon, megmutatkozik a teljes kötetben annak pozitív hatása, hogy rádiós újságírói szolgálata révén az elmúlt évek során mindvégig figyelemmel kísérte nem csak a nem120
