Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
A svájci biblikusok és Kálvin BENYIK GYÖRGY tanulmányozásához, tehát egyfajta bibliai hermeneutika.47 Az viszont tény, hogy számos bibliamagyarázata maradt ránk, versről versre való elemzésben. Sőt nemzeti nyelvű bibliafordításban is együttműködött, és ennek az előszavát is megírta. Ezenkívül egyházi jogi rendelkezéseket fogalmazott, imádságos könyveket adott ki, de kiteijedt levelezést is folytatott. Bibliamagyarázatainak áttekintésére álljon itt egy összefoglaló táblázat időrendi sorrendben az egyes biblia könyvek kommentárjaival. Kálvin exegézisének vizsgálatakor érdemes nem csupán a reformátor műveltségét vizsgálni, hanem azt is, hogy Genf milyen lehetőséget adott a Biblia magyarázatának művelésére. Nemcsak az igaz, hogy Kálvin tette Genfet protestáns Rómává, hanem az is, hogy a Genfbe menekült francia hugenották tették Kálvint vezető reformátorrá. A városban kiépülő vallásoktatási rendszer, a Genfi Akadémia egyben oktatási keretül is szolgált a Bibliának.48 Kálvin egzegetikai művei két különböző közegnek íródtak. Egyrészt akadémiai előadások voltak latin nyelven, másrészt templomban elmondott igehirdetések, prédikációk francia nyelven a Szent Péter-templomban, amelyeket gyorsírással le is jegyeztek. Mivel a reformátor heti beszédeit az Ószövetség egy-egy szövegének szentelte, ezért 1549-től kb. 2000 ószövetségi témájú beszédet mondott, melyeket írásban is rögzítettek.49 Főleg Denis Raguemer francia menekült jeleskedett a gyorsírással történő rögzítésben, akinek egy ideig Kálvin a leveleit is diktálta. Olyan speciális gyorsírási módszert fejlesztett ki, amely alkalmas volt Kálvin nyelvezetének rögzítésére. Ebben a nagyjából egyórás prédikáció kb. 6000 szóból állott.’’0 Egyes adatok szerint Kálvin Gentben 4000 igehirdetést tartott, de ezeknek csak kis része maradt fenn (kb. 38% ismert ezekből, azaz 1542 igehirdetés, amelyből a Calvin Opera 873-at, a Supplementa Calvíniana 442-t közölt). A kommentárok egy része latinul jelent meg, de Kálvin a beszédeket franciául mondta, amely a helyi genfi dialektust értők számára néha érthetetlen volt. Ehhez járult hozzá még a Szent Péter-templom rossz akusztikája, amely Kálvin gyenge hangját nem mindig közvetítette érthetően. A következő oldalon lévő táblázatban az (L) a latin nyelvű, az (F) a francia nyelvű írásra vonatkozik (T. H. L. Parker alapján). 47 1539-ben az Institutióhoz írt levelében maga írta, hogy nem akar hosszas dogmatikai vitatkozásokba bocsátkozni. 1559-ben a bevezetőben ezt írta: „Mert azt hiszem, a vallás teljes egészet felöleltem itt |...| hogyha valaki jól megtanulja, nem lesz nehéz számára annak megállapítása, hogy mit kell keresnie a Szentírásban és annak tartalmát milyen célra kell fordítania. Tehát mintegy megegyengetvén az utat, ha ezután Szentírás magyarázatokat adok ki, mivel nem lesz szükségem arra, hogy hitcikkek felől hosszú előadást tartsak s a bizonyító helyekre is ki- téijek, mindig röviden végzek azokkal.” 48 A genfi iskola (1535) kollégiumból és akadémiából állott, az előbbi az utóbbi előkészítője volt. Kálvin életében csak a teológiai oktatás épült ki a lelkészek számára, lkosetus Mihály szerint ezt szerette volna a jogi és az orvos- tudományi oktatással bővíteni. Az első rektor Theodor Béza volt, az ünnepélyes megnyitó 1 551-ben volt. Az oktatás reggel hat órától délután négy óráig tartott. Szombaton három és négy óra között Lukács evangéliumát olvasták görögül a másodévesek, de tanítottak hébert is, és a délelőtti oktatást mindig a hebraisztika professzora kezdte. A heti óraszám 27 volt. Vö. részletesen Pataky, L., Kálvin János valláspedagógiája, Debrecen 1935, 45—46. 48 CiAGNEBIN, B., L'Histoire des Mamscrits des Sermons de Calvin. Supplementa Calvíniana 11. (ed. Barrois, E. A.), Ncukirchener 1961, XIV—XXVIII. 5,1 Itt az adatok nagyon különbözőek, ugyanis a gyorsírás nem betűket, hanem szódarabokat, esetleg kifejezéseket rövidített. Ezért a jelek számából pontosan nem lehet következtetni a szavak számára. A gyorsírással lejegyzett egyes beszédek kéziratai azért tűntek el, mert elárverezték őket. 11
