Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről (A keresztény bölcselet kísérlete az alapvető jogok megalapozására)
KUMINETZ GÉZA Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről talmazza”.2 A személyes elem tehát szükségképpeni része a világnézetnek, vagy jelen esetben a szinonimájaként használt vallásnak. Ez a személyes elem „a világnézet ereje és értéke, de gyengesége és veszedelme is lehet. A világnézetet ugyanis az egész ember, a teljes személy alakítja ki. Nem csupán az igazság akarása, hanem az érdek, a hatalomra és érvényesülésre törekvő akarat is alakítja azt. Az igazságigény a világnézetben ezért gyakran a legalacsonyabbra száll alá, és a rossz értelemben vett alanyiság állandósul benne”.3 Az értékelés tehát több is, kevesebb is, mint a megértés: benne a világgal, önmagunkkal, az istenséggel való kapcsolatunk, vagyis a kötelmeink, kötődéseink fejeződnek ki, ezért alapvetően etikai természetű. Ép világnézet alkotása tehát sorskérdés egyén és társadalom számára egyaránt. 2. MEGFONTOLÁSOK AZ EMBERI SZEMÉLY TERMÉSZETÉRŐL ÉS MÉLTÓSÁGÁRÓL Ahhoz, hogy megállapíthassuk, mi lehet világnézetileg értékelhető és mi értékelendő bennünk, vizsgálnunk kell az emberi személyt, közelebbről az emberi lényeget, az emberi természetet. Az emberi természet létéről, lényegéről, illetve annak állandóságáról, határairól különféleképp ítélnek az egyes bölcseleti rendszerek. A kérdés veleje talán abban áll, hogy van-e mértékadó antropológiai alap, mely helyesen ítél az emberi életfeladatról; ez lenne a „honnan jövünk és hová tartunk” helyes meghatározása. Ma ezt a mértékadó alapot jelenti talán az, hogy az ember személy, s személy volta megismerési, lényegadó és tevékenységi elv, illetve vonatkoztatási pont egyszerre. Ezért kívánjuk tanulmányozm a továbbiakban a személyt, akinek ki kell bontakozma, vagyis személyiséggé kell válnia; méltóságát birtokba is kell vennie. Az alábbiakban röviden négy tudós (etológusok, pedagógusok, pszichológusok és teológusok) személyiségmodelljét, vagy legalábbis az emben személyiségről adott jellemzését ismertetjük és értékeljük, melyek egymást jól kiegészítik és nagy vonalakban felmutatják az emberi személyiség világnézet alkotására való irányulását. 1. Csányi Vilmos humánetológus felfogása szerint:4 az ember biológiájában van, hogy hiedelmeket alkot (benne megjelenik az erkölcsi tudat, melynek át kell hatnia lényét), s a közösségéért szükség esetén az életét is képes feláldozni. Az evolúció az ember számára már nemcsak biológiai, hanem kulturális jellegű is. Vagyis a kultúra visszahat az emberre, mint biológiai lényre.5 Nagyon fontos, hogy alapos legyen az emben szocializáció, vagyis pozitív identitáshoz vezessen, s megszilárduljanak a tudatban a közösség vallotta hiedelmek. A teljes értékű emberi élethez néhány ezres lélekszámú közösségre, benne iskolára és templomra van szükség. A hiedelmek tehát azt jelzik, hogy az embernek léte kibontakoztatásához feltétlenül szüksége van világnézetre, melyben az önmagához, a világhoz, embertársaihoz és az istenséghez való viszonya tárul fel. Ha nem sikerül a pozitív 2Uo. 12. 3 Uo. 8. 1 Vö. CsAnyi, V., Az emben természet. Humánetológia, Budapest 1999; CsAnyi, V., Az emberi viselkedés, Budapest 2006; Fékevesztett evolúció. Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban (Csányi, V.-Miklósi, Á.), Budapest 2010. 5 Vö. A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció (szerk. Horváth, M.), Budapest 2014. Élénk kutatások folynak annak kiderítésére, hogy a kultúra miként hat vissza az agy struktúrájára és működésére. Vö. Doidge, N., A változó agy. Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából, Budapest 2011, 347—375. 52